BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Bebetonozta magát a hatósági tarifa

Hiába olcsó az importgáz, és hiába léphet ki ma is a piacra a háztartási fogyasztó, nem kap jobb árat a hatóságinál.

Nem alternatíva egy lakossági felhasználónak a piacon venni gázt annak ellenére sem, hogy a hatósági tarifák lefaragása jócskán elmarad attól, amit az orosz importgáz áresése alapján várhatnánk. Pedig a Gazprom ma a felét sem kéri annak az ezer köbméterenként átlagosan 416 dollárnak, amennyiért 2012-ben – a rezsicsökkentések indulása előtti utolsó évben – Magyarországra szállított.

Igaz, a hatósági árképzésnek bevallottan nem célja a piaci folyamatok szoros követése. Emiatt lehet torz a végfelhasználói díjnak a termékár melletti másik eleme, a rendszerhasználati díj is. Ez utóbbi viszont elmarad attól, amekkorát a korábbi szabályozás idején a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) indokoltnak elismert.

Kérdés, hogy a hatósági árképzés mennyire terelte el a hatályos tarifákat a reális ártól, azt véve reálisnak, amennyit a korábbi szabályozás szerinti kalkuláció adna. A Világgazdaság megkérte a MEKH-t, számolja ki, hogy a mostani feltételek között mekkora lenne például a Főgáz lakossági, A1 kategóriájú ügyfeleinek a tarifája az előző, 29/2009-es rendelet szerint. Nem számolta ki. A gázszámlákból  kiolvasható (egy konkrét számla alapján), hogy egy háztartás e kiadása ma körülbelül 25 százalékkal kisebb annál, mint amennyi a három rezsicsökkentés nélkül lett volna, de az nem, hogy a hatósági árszabályozás nélkül mennyit kellene fizetnie.

Reális árnak a háztartás által fizetendő piaci árat is vehetjük. Igaz, itt sok a különbség: egy gázkereskedőnél például a vevő nem görgethetné maga előtt a tartozását, kevesebb szolgáltatást is kapna, de ezekért cserébe a tarifája is alacsonyabb lehetne, miközben az eladója is jól járhat. A Világgazdaság ezért piaci árajánlatot kért országos és regionális szolgáltatóktól, kereskedőktől egy átlagos háztartás számára. Az E.ON azt jelezte, hogy kész a versenypiacon is kiszolgálni az ellátási területén lévő lakossági érdeklődőket. Ám tőlük 50–90 százalékkal magasabb árat kérne (a szerződéses konstrukciótól és az egyéb szerződéses feltételektől függően) annál, mint amekkora most a három rezsicsökkentés utáni egyetemes szolgáltatási ár.

Egy neve elhallgatását kérő, lakossági ügyfelekkel egyébként nem dolgozó társaság megajoule-onként nettó 3,803 forintos gázdíjat hozott ki, miközben az egyetemes szolgáltatásban ez a lakossági tarifa csak 2,295 forint. Magyarázata szerint gázdíjának a felét sem teszi ki a gáz ára, mert tartalmazza az egyetemes szolgáltatás díjaiban nem érvényesíthető szállítási és tárolási költségeket is. Kérne továbbá egy fajlagosan 9192 forintos kapacitásdíjat. A cég leszögezte, hogy az egyetemes szolgáltatással nem lehet  versenyezni. Némely kereskedők kitértek a nyilatkozat elől, de háttérként ők is azt jelezték, hogy az egyetemesnél jóval magasabb piaci árat tartanak elfogadhatónak a lakossági körben.

Számszerű választ a MET Magyarország sem adott, viszont részletezte, hogy a molekula árán kívül még mi mindenen múlik a gáz ára. A MET szerint a piaci és az egyetemes szolgáltatás közötti nagy különbségek miatt nem összehasonlíthatóak a kétféle gázértékesítés díjai.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.