Szinte minden hotel munkaerőhiánnyal küzd

Általánossá vált a munkaerőhiány a magyar szállodaszektorban. A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) nemrég készült reprezentatív felmérése szerint a válaszadók 93 százaléka tapasztal munkaerőhiányt – tudtuk meg Könnyid Lászlótól, a szervezet alelnökétől. Leginkább szobatakarítók, felszolgálók, szakácsok, recepciósok, mosogatók hiányoznak. A tömeges elvándorlás nagymértékben megnehezíti a szállodások helyzetét, az erősen élőmunka-igényes szektor viszonylag alacsony bérszintje nem ösztönzi maradásra a munkavállalókat. Az ágazatban az átlagkereset idén évi bruttó 2,3 millió forintra rúg, ami 25 százalékkal marad el a nemzetgazdasági átlagtól.

A legtöbbet, átlagosan mintegy 2,7 millió forintot a nyugat-magyarországi szállodákban lehet keresni, valamivel kevesebb – de még még mindig az országos átlag feletti –, 2,6 millió forintos átlagfizetést nyújtanak a fővárosi hotelek. A vidéki szállodák bérei – Észak-Dunántúl és a Balaton kivételével – 20-30 százalékkal maradnak el az országos ágazati átlagtól. A megkérdezettek kétharmada alkalmaz átlagosan 10 százalék szervizdíjat, amelyből főként a felszolgálók és a szakácsok részesülnek. Béren kívüli juttatásként a SZÉP-kártya mellett főleg térítésmentes étkezést, nyaralást és karácsonyi jutalmat adnak a munkáltatók, ám ezeket is csak a munkaadók 17, illetve 12 százaléka nyújtja.

Ennek ellenére az idén minden régióban sikerült növelni a foglalkoztatottak számát, országosan 5,1 százalékkal, és jövőre is bővítést terveznek. A munkaerőhiányt jövőre részben jóval több gyakornok foglalkoztatásával igyekeznek megoldani, ám a gyakornokok nem megfelelő szakmai felkészültsége, a közép- és felsőfokú gyakorlati oktatás egyre alacsonyabb százaléka súlyos problémát jelent. A munkaerőhiányt vélhetően nem oldja meg a minimálbér jövő évi 15 százalékos, valamint a szakmai bérminimum 25 százalékos emelése sem, mivel túl nagy a nyugat-európai fizetésektől való elmaradás. A jövő évi kötelező béremelés kigazdálkodása viszont várhatóan nehézségeket okoz majd, elsősorban a vidéki hotelekben, ahol magasabb a minimálbéren foglalkoztatottak aránya.

„Abban bízunk, hogy a béremelés valamelyest növeli a munkaerő helyben tartásának esélyét” – mondta a Világgazdaságnak Fazekas Lajos, a szállodát is üzemeltető Debreceni Gyógyfürdő Kft. ügyvezető igazgatója, aki szerint nemcsak a külföld, de a feketegazdaság és a főváros elszívó hatása is érződik a szektorban. Annak ellenére elengedhetetlen még az ilyen mértékű béremelés is, hogy azt nem vagy csak részben lehet kigazdálkodni.

Az MSZÉSZ nemrég megtartott közgyűlésén a szövetség tagjai egyetértettek abban, hogy az ágazat jövedelemtermelő képessége, valamint a nemzetgazdasághoz való hozzájárulása nagyban függ a munkaerőhiány megoldására adott válaszoktól – hangsúlyozta Könnyid László. Ennek fontos része a járulékcsökkentés, a vendéglátás áfájának kétlépcsős, már elfogadott mérséklése, de a szállodaszövetség szerint szükség volna a szállásáfa mielőbbi csökkentésére is. Az így keletkező forrástöbbletet a szállodák és éttermek elsődlegesen a bérek fejlesztésére, európai felzárkóztatására, valamint a nemzetközi versenyképesség megőrzésére kívánják fordítani.

Több vendéget várnak karácsonykor

A hazai szállodák többsége még nem telt meg karácsonyra, lehet foglalni, és szilveszterre is vannak még szobák – közölte Niklai Ákos, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke az M1 aktuális csatornán. A szakember szerint az idén folytatódik az évek óta tartó növekvő tendencia, így karácsonykor az idén is több vendéget várnak. Budapesten elsősorban külföldi vendégek, vidéken pedig főként magyarok töltik az ünnepeket. Niklai Ákos szerint Magyarországon olyan hotelek – például gyógy-, wellness- vagy kastélyszállodák – jöttek létre, amelyek kielégítik a magyar családok igényeit, másrészt megteremtődtek a családok anyagi lehetőségei az utazáshoz, illetve a SZÉP-kártya is segíti azt, hogy minél több belföldi vendég tölthesse az év végi ünnepeket szállodákban. (MTI)