Áfacsökkentés nélkül hamarosan befürödhetnek a fürdők

Áfacsökkentést szorgalmaznak a fürdőüzemeltetők, akiket magasabb adókulcs terhel, mint a szállodásokat és a vendéglátósokat, pedig azok egy része éppen a fürdők vendégköréből él.

Gyakorlatilag elzárta a pénzcsapokat az Európai Unió az új költségvetési ciklusban a magyarországi fürdőfejlesztések előtt, miután azok a kül- és belföldi vendégek körében rendkívül népszerűvé váltak, és fürdőnagyhatalommá tették az országot. Csakhogy a gyógyhelyek, illetve fürdővárosok létesítményeit ezért nagyrészt saját erőből vagy önkormányzati forrásból kell fenntartani, fejleszteni és bővíteni, hogy megőrizhessék, sőt tovább növelhessék népszerűségüket és vendégkörüket. Ehhez a jelenlegi 27 százalékos áfa 18 százalékra mérsékléséből adódó, 9 százalékos megtakarítás komoly segítség lenne – nyilatkozta Hegyi Ákos, a Magyar Fürdőszövetség főtitkára a Világgazdaságnak, rámutatva az ágazat által szorgalmazott adócsökkentés szükségességére. Mint mondta: részletes gazdasági számításokat tettek le a döntéshozók asztalára a bérfejlesztés és a beruházások számára forrásteremtőnek minősülő áfacsökkentés rövid és középtávú hatásáról. Amennyiben a fürdők áfáját az éttermek és a szállodák jelenlegi szintjére, azaz 18 százalékra mérsékelnék, az csak ideiglenesen okozná a költségvetési bevétel csökkenését, közel sem akkorát, mint amekkora hasznot a létesítmények a foglalkoztatással és a fejlesztésekkel a másik oldalon hoznának. Ráadásul a fürdők még így is magasabb adósávban maradnának, mint a jövőre 5 százalékos áfát fizető éttermek és a további áfacsökkentésért még nem tudni, milyen eredménnyel lobbizó hotelek. Az adómérséklés hatását vizsgáló, egyelőre nem publikus tanulmány szerint – amelyet még csak a nemzetgazdasági és a nemzeti fejlesztési tárca illetékesei ismernek részleteiben – 2022-ben mindössze 2,3 milliárd forint lehet a várható állami bevételkiesés. A hazai gyógy- és élményfürdők az uszodákkal együtt tavaly nettó 144,4 milliárd forint bevételt generáltak, és csaknem nyolcezer dolgozót foglalkoztattak teljes munkaidőben. Mint a főtitkár hangsúlyozta, más ágazatokhoz hasonlóan számukra is a munkaerőhiány és a munkaerő megtartása jelenti a legnagyobb kihívást.

Mindeközben a fürdők nemcsak megismételték a kiemelkedően jó 2015-ös év forgalmát, hanem még 3-4 százalékkal meg is haladták. Több mint 40 millió fürdőbelépést regisztráltak tavaly is, noha közel sem volt annyi hőségriadó, mint a magas bázis miatt megdönthetetlennek hitt előző évben. 2017–2018-ban összességében sok milliárd forintos fejlesztési programok indulnak, köztük a csaknem 4 milliárd forintból megújuló Csillaghegyi strandon, de vidéken is több nagyszabású bővítési és építési projekt startol el, például Debrecenben, Hajdúszoboszlón, valamint Zalakaroson, Hévízen és Harkányban.

Jövő héten a legtöbb nagy strand már legalább részlegesen megnyitja szabadtéri medencéit, a teljes üzem csak a tanév végén, június 15-én induló előszezonra alakul ki.