Nagyot mentek a hazai kisboltok

4,1 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi üzletek forgalmának volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint 2017. júliusában – jelenti a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 2,1, a nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 7,1, az üzemanyag-kiskereskedelemben 3,4 százalékal emelkedett az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene.

2017. január–júliusban a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 3,9 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál – jelenti a KSH.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az adatok kapcsán felhívta a figyelmet:

az év eleji változó adatok után három hónapja stabilnak mondható a szektor növekedése, ami tükrözi a háztartások kedvező kilátásait és javuló pénzügyi helyzetét.

Az elemző a tavalyihoz hasonlóan idén is legalább 4,7 százalékos növekedésre számít éves átlagban. A kiskereskedelem a tavalyi második fél évben gyengébben teljesített, vagyis a következő hónapokban a bázishatás is kedvező lehet, más felfelé mutató kockázatokkal együtt – tette hozzá.

A sorozatban harmadik stabil kiskereskedelemi adat után látszik, hogy némi lemaradással, de a vásárlások kezdenek felzárkózni a kedvező gazdasági helyzet adta körülményekhez. Ugyanakkor a béremelkedés üteme és a hangulatindexek által jelzett historikus csúcsok alapján még mindig van tér további emelkedésre – fejtette ki. A második negyedéves részletes GDP adatok alapján pedig úgy tűnik hogy a kiskereskedelem bővülése kezd megjelenni a lakossági fogyasztás emelkedésében is. Mindez alátámasztja azt, hogy a harmadik negyedévben ismét felgyorsulhat a gazdasági növekedés – írta.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kommentárjában kiemelte:

az idén várhatóan 10 százalék feletti reálbér növekedés, az év első hónapjaiban 11 éves csúcsra ugró fogyasztói bizalom, valamint a háztartások pénzügyi vagyonának meredek növekedése miatt a következő hónapokban ismét gyorsulhat a kiskereskedelmi forgalom növekedési üteme, így 4,5 százalékos növekedés várható az év egészében.

Az eladási dinamika lassulását júliusban az okozhatta, hogy a kánikula miatt a háztartások a kiskereskedelmi vásárlások helyett szabadidős tevékenységre költöttek többet, vagy a megtakarításaikat növelték nagyobb mértékben, mivel júniusban már kirobbanó, 14,4 százalékos növekedést mutattak a bérek, így 12,3 százalékkal nőttek a reálbérek.

Az elemző szerint a kiskereskedelemnek további lökést adhat az új lakások év második felében várható átadási hulláma is. A háztartások ugyanakkor nem csupán a kiskereskedelemben növelik fogyasztásukat, így a vendéglátás, belföldi turizmus, szabadidő, szórakozás, valamint egyéb szolgáltatások területén is jelentős növekedésre lehet számítani. Rámutatott, hogy 2010 óta 21,4 százalékkal emelkedett a kiskereskedelmi forgalom.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője a KSH jelentése kapcsán kifejtette:

az év hátralévő részében is folytatódhat a bővülés annak köszönhetően, hogy a reálbérek emelkednek, a fogyasztói bizalom pedig erősödik.

Az év első hét hónapjában átlagosan 4 százalékkal nőtt a forgalom, ami összhangban van az idei évre várt bővülési ütemmel. Júliusban is mindhárom fő termékcsoport hozzájárult a növekedéshez – ismertette.

https://www.vg.hu/gazdasag/jol-teljesitett-magyar-kiskereskedelmi-forgalom-592511/