Hogyan élte meg a magánegészségügy a járványhelyzetet?

Túlzás nélkül kijelenthető, hogy márciusban szinte egyik napról a másikra gyökerestől felforgatta a lakosság mindennapjait egy addig ismeretlen veszélyforrás, melyet egykoron koronavírus vagy COVID-19 név alatt emlegetnek majd az unokáink.

Nemcsak hazánkat, hanem az egész világot váratlanul támadta meg ez a láthatatlan ellenfél, mely globális viszonylatban több százezer halálesetért tehető felelőssé már most, emberfeletti nyomást helyezve az egészségügyi dolgozókra, illetve általánosságban a teljes szektorra, miközben még mindig nem lélegezhetünk fel, folyamatosak a különféle biztonsági intézkedések, hogy megelőzhessük a rettegett második hullámot.

Váratlanul érkezett a vírus, de helyt állt a magyar egészségügy

Bár az európai járványhelyzet robbanását megelőzően már folyamatosan nyomon követhettük a koronavírus terjedését a világ másik felén, azonban rengeteg hasonló kórokozóhoz hasonlóan mindenki azt remélte, hogy több ezer kilométeres távolságból minket nem érhet baj, hozzánk talán nem juthat el. Március második felében azonban mindenkinek szembesülnie kellett vele, hogy a baj nemcsak itt van már közöttünk, hanem nagyobb is, mint korábban gondoltuk.

Ma már kijelenthető, hogy a magyar állami egészségügyet váratlanul érte a vírus, de a gyors intézkedéseknek, valamint a dolgozók emberfeletti munkájának hála az orvosok, valamint az ápolók helyt álltak, azonban talán még soha nem került olyan nehéz helyzetbe a rendszer, mint most, a COVID-19 idején.

Hogyan élte meg a magánegészségügy a járványhelyzetet?

Miközben az állami egészségügy helyt állt a védekezésben, senki sem beszélt a magánegészségügy állapotáról, hiszen ezt a szektort szintén jelentős mértékben érintette a vírushelyzet. Hogy mégis mennyire?

Farkas Leventét, az Oktogon Medical Center tulajdonosát kerestük meg azért, hogy átfogó választ adjon erre a kérdésre. Levente rögtön azzal kezdte beszámolóját, hogy az állami szektorhoz hasonlóan őket is váratlanul érte a vírus hirtelen begyűrűzése, de sokkal gyorsabban tudtak alkalmazkodni a helyzethez.

Mint kiemelte, rendelőik közül egyik sem zárt be a vírushelyzet miatt, ami leginkább saját gazdaságpolitikájuknak, valamint annak volt köszönhető, hogy olyan orvosok dolgoznak minden egyes klinikájukon, akik valódi hivatásként élik meg munkájukat, azaz feltétel nélkül szerettek volna segíteni a betegeken.

Óvintézkedések voltak, bezárások nem

Természetesen az EMMI utasításait nekik is be kellett tartani, ennek megfelelően mindegyik intézmény hónapokon át csak takaréklángon működhetett. Ennek megfelelően Levente kiemelte például, hogy az Erzsébet Dentál & Medical fogászatán csak a legsürgősebb eseteket látták el, a foghúzást és a gyökérkezelést vállalták, azonban a fogtöméseket már nem szabadott. Ennek anyagilag rendkívül súlyos vonzatai voltak, amit tovább nehezítettek a különféle biztonsági előírások.

Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy minden egyes páciens teljes védőfelszerelésben léphetett csak be a rendelőkbe, ezáltal köpenyt, lábzsákot és sapkát kapott. Ugyanez a védőöltözet volt a jellemző az orvosokra is, akik pluszban még egy UVEX plexit is viseltek az arcuk előtt. Az óvintézkedések betartása nem volt egyszerű, intézményi szinten hatalmas extra kiadásokat eredményezett, de az volt a célunk, hogy miközben segítünk az embereken, orvosainknak és asszisztenseinknek mindvégig megmarad a biztos jövedelme.

A kérdéses időszakban rengeteg fogászat bezárt éppen azért, hogy minimalizálja a bevételkiesést, az Erzsébet Dentál & Medical azonban 1994 óta a páciensekért létezik, így meg sem fordult Levente fejében, hogy cserbenhagyja akár a visszatérő, akár a panasszal érkező új betegeket, akiknek segítségre volt szükségük.

Természetesen a többi rendelő is hasonló problémákkal nézett szembe, így az Oktogon Medical Center és az Árvai-Barta MED Magánklinikán is a fenti óvintézkedések léptek életbe, ezáltal mindenki csak védőfelszerelésben léphetett be az ellátásra, méghozzá a testhőmérséklet megmérése után, de alapszabály volt, hogy egy rendelőbe egyszerre csak egy páciens léphetett be, a többiek egymástól biztonságos távolságban, odakint várakoztak. Általános vizsgálatok egyik intézményben sem voltak, csak sürgősséginek minősített ellátás, de minden szakrendelés üzemelt a fül-orr-gégészettől kezdve, a bőrgyógyászaton át, a kardiológiáig bezárólag.

Lényeges óvintézkedés volt még, hogy a 60 év feletti orvosok nem rendelhettek – hiszen a leginkább veszélyeztetett korosztályba tartoztak. „Mindhárom klinikánkon rengeteg fiatal orvos dolgozik, így az idősebbek kiesésével nem kellett megszüntetni a legtöbb járóbetegellátást, folyamatos volt a helyettesítés, a betegeknek mindig volt hová fordulniuk. – foglalta össze Farkas Levente a helyzetet. Összességében elmondhatom, hogy minket nem érintett nagyon rosszul a járványhelyzet, inkább még növekedett is a páciens-forgalmunk, alapos szűrési folyamatainknak hála pedig egyetlen koronavírusos beteg sem jutott be rendelőinkbe.”

Mi várható a jövőben?

Levente elmondta, hogy gazdaságpolitikájuknak és a saját tulajdonú rendelőiknek köszönhetően túlélték az első hullámot, 2020. június 1-től pedig minden egyes szakágukon újraindult a rendelés, tehát az összes beavatkozás, így az altatásra épülő ellátások is elérhetővé váltak. Hogy mi lesz, ha begyűrűzik egy rettegett második hullám?

A tulajdonos úgy véli, hogy miután az első hullámot is nagyon jól kezelték, ezért amennyiben ismét megszaporodik a fertőzöttek száma, és be kell vezetni a megszorító intézkedéseket, akkor sokkal gyorsabban tudnak majd reagálni, hiszen teljesen friss a gyakorlatuk, már ismerik a protokollokat, ezen felül pedig állandó készenlétben vannak – már amennyiben egy ilyen láthatatlan ellenfélre fel lehet készülni megfelelően.