Készülhet a változásra kétszázezer lakossági napelemes

Csak részben felel meg a háztartási méretű kiserőművek (HMKE) tulajdonosai és az áramszolgáltatójuk között használt, úgynevezett szaldóelszámolás az uniós jogszabályoknak, ezért legkésőbb a jövő év első napjától új rendszert kell bevezetni. A hazai gyakorlatban a HMKE-k döntően háztetőre szerelt, lakossági tulajdonban lévő napelemek.

Búcsú az éves szaldóelszámolástól

Mindenekelőtt az éves szaldó rendszerével kell szakítani. Ebben a rendszerben a napelemes háztartások évente egyszer kifizetik azt a különbözetet, amennyivel több villamos energiát használtak az országos hálózatból, mint amennyit abba juttattak a naperőművükkel. (Ha ez az egyenleg negatív, akkor természetesen pénzt kapnak.) Az elszámolás hatósági, azaz rezsicsökkentett egységáron történik. Ezt a tarifát az elsősorban a lakossági felhasználókra szabott egyetemes szolgáltatásban kell alkalmazni.
Az éves elszámolás nagyon leegyszerűsítve, torzan tükrözi a piaci folyamatokat. Ám kényelmes, az pedig kedvez a háztartásoknak, hogy a vételezett áramért hatósági árat kell csak fizetniük. 

Elvár számos mást is, erről a Világgazdaság nemrég beszámolt a Regionális Energia- és Infrastruktúra-politikai Együttműködésért Alapítvány tanulmánya alapján. A tanulmány készítői összességében arra jutottak, hogy vélhetőleg csak úgy lehet megfelelni az uniós elvárásoknak, ha az érintett lakossági napelemesek kikerülnek a hatósági tarifát használó egyetemes szolgáltatásból.

Finomhangolás és kíméletesség 

Ez meglehetősen nagy súlyú változás lenne: bár piaci környezetben e lakosok elvben több pénzt remélhetnének az áramukért, és számos téren nőne a mozgásterük, ám le kellene mondaniuk a rezsicsökkentett áron való vételezésről. (Formálisan le kellene mondaniuk az egyetemes szolgáltatás adta biztonságról is, de a jogszabályok védőhálót adnak ennek a felhasználói körnek is.) A Világgazdaság ezért megkérdezte az Energiaügyi Minisztériumot, hogy valóban búcsút inthetnek-e a napelemes háztartások az egyetemes szolgáltatásnak, milyen lesz az új elszámolási rendszer, illetve hogy a tervben is január 1-jei váltás szerepel-e, hiszen arra sor kerülhet korábban, és esetleg kérhető halasztás is.

Azt viszont igen, hogy „a szaldóelszámolás finomhangolása előkészítés alatt áll”, továbbá azt, hogy olyan szabályozásra törekszenek, amely a saját áramfogyasztást csökkentő, öngondoskodó HMKE-tulajdonosokat csak a legindokoltabb mértékben érinti, mivel a kormány elkötelezett a rezsicsökkentés eredményeinek megvédésében. Megtudtuk a válaszból azt is, hogy „az uniós jogból fakadó új elszámolási módszertan szerint a termelt és vételezett villamosenergia-mennyiségek összegzése az új rendszer bevezetését követően már nem éves szinten, hanem havi vagy negyedórás rendszerességgel történik”.

Feltételezés, de a „szaldóelszámolás finomhangolása” jelenthet akár olyan új rendszert is, amelyben úgy kerülnek ki az egyetemes szolgáltatásból a napelemes háztartások, hogy a változás „csak a legindokoltabb mértékben érinti” őket. Tisztább lesz a kép a döntések őszi megszületésekor.

Atom, nap, energiafüggetlenség

A kormány a nukleáris energia mellett a továbbiakban is kiemelt szerepet szán a napenergiának Magyarország energiafüggetlenségének erősítésében – állt még a szaktárca válaszában. Mint írják, a magyar családokat több intézkedés segíti a napenergia még hatékonyabb hasznosításában, 

A napelemes kapacitások nemzetközi összevetésben is kimagasló mértékben bővülnek Magyarországon. 2023 első felében több mint 1 gigawattal nőtt a beépített összteljesítmény. Háztartási méretű napelemes rendszerekből már több mint 200 ezer üzemel Magyarországon, a korábbi várakozások alapján ezt a célszámot 2030-ig értük volna el.