Az Austrotherm esete a görögdinnyével
Az Austrotherm alapítója, Oswald Nowotny 1953-ban csupán a nővérének akart segíteni, aki a divatüzletében nehézségekkel küzdött a ruhák fa próbababára történő rögzítésével. Így kezdett el foglalkozni a BASF akkoriban forradalmian új termékével, és ekkor indult diadalútjára a polisztirol többcélú felhasználása révén az Austrotherm. A közelmúltban a válság miatt az energia megtakarítás Európaszerte még inkább fókuszba került, és a szerencsés termékválasztásnak köszönhetően az Austrotherm tavaly is 8%-kal tudta növelni értékesítését. Összforgalma 2013-ban 250 millió euróra rúgott: 830 dolgozót foglalkoztatnak 11 országban működő 19 gyárában.
Ebben a sorban Magyarország előkelő helyet foglal el. Az Ausztriában piacvezető márka Győrben alapította a cég első hazai gyárát 1990-ben. Kuriózum a magyar hőszigetelési piacon, hogy mára három korszerű termelőhellyel rendelkezik idehaza: 2001-ben indult a második gyár Gyöngyösön, majd 2008 őszén megnyitotta kapuit a harmadik üzem is Szekszárdon, és a márka kétszer tarolt Construma díjat.
– A fűtési energiaveszteség 30%-a falakon keresztül távozik – nyilatkozik Kruchina. – Az új építésű házaknál a külső szigetelés alapkövetelmény, viszont a vékonyabb falú vagy régi építésű épületekben működő cégek, vagy az ilyen házakban lakó családok tetemes pénzt dobnak ki az ablakon, gyakorlatilag az utcát fűtik, ill. nyáron klimatizálják. Ezt jól szemlélteti videofilmünk a görögdinnye esetéről.
– Ennyire nem energiatudatosak a magyar menedzserek?
– Nálunk még nem igazán divat a hosszútávú szemlélet, sem a gazdasági szférában, sem az otthoni költségvetésben, pedig egy jó minőségű hőszigetelő anyag 25-30 éven át tökéletesen működik. Kevesen tudják azt is, hogy a plusz hőszigetelés 3-4 év alatt megtérül.
– Vannak más típushibák is a hazai szemléletben?
– Sorsdöntő a vastagság: a szomszédos Ausztriában a homlokzati hőszigetelés átlagvastagsága 15 cm, de Szlovákiában is eléri ez az érték a 10 cm-t, viszont a magyar építési gyakorlatban az 7-8 cm vastag hőszigetelés az általános. A hazai energiahatékonyságon van mit javítani: egy átlagos falfelületű, gyenge hőszigetelő képességű falazó anyagból (pl. B30-ból) készült családi ház esetében, ha a minimum értéknek nevezhető 6 cm vastag hőszigetelést teszünk fel, úgy nincs többlet megtakarítás, míg 12 cm-es vastagság esetén csaknem 36.000 Ft-ot spórolhat évente a tulajdonos.
– Szerencsére mára már a passzívházak egyáltalán nem számítanak ritkaságnak Budapesten, de a XIII. kerületi Jász utcában most épülő 100 lakásos passzívház sem általános. A kizárólag bérelhető lakások átlagos éves fűtési költsége várhatóan 15 ezer forint lesz majd. De találunk passzívházakat a II., a XI., XVI. és XVII. kerületben is. A passzívház számos szigorú kritériumának alfáját a kiemelkedő minőségű és extra vastagságú hőszigetelés adja: ide csak a legvastagabb, akár 25-40 cm-es hőszigetelő anyagok építhetőek be- zárja beszélgetésünket Kruchina.
Hajrá, tehetséges magyar menedzserek: előre az energiatudatosságért, az épületek kisebb széndioxid-kibocsátásért, és nem utolsósorban a cég vagy a magánpénztárca kímélésért!
Az Austrotherm első osztályú termékei májusban akciósak. Még több információt itt talál.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.