A vagyonkezelési piacon az új Ptk. megjelenésével új vagyonkezelési forma megjelenésére lehet számítani. A bizalmi vagyonkezelés egy a magyar piacon még nóvumnak számító portfoliókezelési technika. Tervezik-e fejleszteni rendszereiket ebben az irányban?
Kreskai György, a Trinity Consulting vezérigazgatója válaszol kérdéseinkre.
KGY: Természetesen minden kínálkozó lehetőség esetében ugrásra készen állunk. Ebben az esetben ennél már előrébb tartunk. Nagyon örülünk az olyan jogszabályi változásoknak, melyek innovációt váltanak ki. Az új Ptk. valóban megteremtette a bizalmi vagyonkezelés jogszabályi hátterét. A gyakorlatban történő megvalósítás azonban korán sem egyszerű. Nagyon fontos a konstrukció számviteli és adóügyi hátterének pontos kidolgozása. Ez év tavaszán már olvashattunk gazdasági-pénzügyi szaklapok hasábjain ennek részleteiről. Természetesen szükség van vállalkozó kedvű alapkezelőkre is, akik úttörőként hajlandóak ezen a rögös úton elindulni. És természetesen nagyon fontos az az informatikai háttér, mellyel a fenti szabályozási keretek között a bizalmi vagyonkezelés a gyakorlatban, transzparens módon kivitelezhető.
Vannak már konkrét érdeklők a vagyonkezelési piacon?
KGY: Információink szerint több hazai vagyonkezelő szervezet tett már konkrét lépéseket annak érdekében, hogy az új tevékenységet felvegye a szolgáltatásai körébe. Szerencsénk volt megállapodni közülük az egyik alapkezelő társasággal, aki a felügyeleti engedélyét már kézhez is kapta. Közös munkával elindult a bizalmi vagyonkezelés informatikai feltételrendszerének a kialakítása.
Ejtsünk néhány szót arról, hogy miért is volt szükség az új vagyonkezelési forma jogi lehetőségének a megteremtésére.
KGY: Ez a vagyonkezelési forma az EU több országában már hosszú múltra tekint vissza, az angolszász jogban meghonosodott „trust” jogintézményéhez lehet legjobban hasonlítani. A nemrégiben hallottam egy jó példát mellyel rá lehet világítani a dolog lényegére.
A háborúba induló középkori vagyonos földesurak gyakran bízták ingó és ingatlan vagyonukat bizalmi embereikre, melyek a háborúskodás során a rájuk bízott vagyonnal a földesúr családjának érdekében sáfárkodtak. A mai fogalmainkkal ez azt jelenti, hogy a vagyonrendelő a vagyonának egy részét, vagy egészét tulajdonjog tekintetében a vagyonkezelő részére átengedi, aki azt a vagyonrendelő javára működteti, kamatoztatja, tevékenységéért pedig vagyonrendelői díjat számít fel.
Kik lehetnek az új szolgáltatás célpontjai?
KGY: Gazdasági társaságokban koncentrálódó vagyonok biztonságba helyezésére lehet kiváló módszer cégutódlás esetén. Nem biztos, hogy az első generációs vállalkozás tulajdonos vezetőjének csemetéje feltétlen ezt az irányt kívánja választani. Ebben a befektetési formában van lehetőség arra, hogy a vér szerinti utód saját álmait váltsa valóra, ugyanakkor a felmenői által elért eredmények hosszú távú hozamait se veszítse el. Igaz lehet ez kiskorúak esetében is, ekkor a kvázi örökölt vagyon professzionális vagyonkezelőnél marad, biztosítva a gyermek jövőjét.
Az új Ptk. e vagyonkezelési forma bevezetésével párhuzamosan kibővítette a cégvezetők anyagi felelősségét az általuk vezetett társaságok ki nem egyenlített tartozásai tekintetében. Szerintem sok társaság már vizsgálja e felelősség csökkentésének technikáit. Talán épp a bizalmi vagyonkezelés lesz erre a legmegfelelőbb eszköz.
Sok sikert az úttörő munkához.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.