Innováció mint szolgáltatás: a Microsoft-felhő

Az egykor „csupán” szoftvercégként ismert márka új vezetője, Satya Nadella olyan vállalattá akarja fejleszteni a Microsoftot, amely képes a céges ügyfeleit termelékenyebbé és üzleti szempontból hatékonyabb működésűvé tenni, mindezt ráadásul úgy, hogy mindeközben a munka és a magánélet közötti törékeny egyensúly is javul a cégnél dolgozók mindennapjaiban.
„Redmondtól Budapestig ezt értjük produktivitás alatt – mondja Papp István, a Microsoft magyar leányvállalatának vezetője. – Olyan infokomm szolgáltatások nyújtását, amelyek révén mindenki a legtöbbet hozhatja ki az idejéből. Mindezt pedig a lehető legmobilabb módon, ráadásul kényelmesen és olcsón: a felhőből.”

A „Nagy Microsoft Megújulás” másik kulcskifejezése ugyanis ez: a felhő, illetve a felhőalapú szolgáltatások. Az angol szóval cloudként is emlegetett technológia jelentőségét azok is könnyen megérthetik, akik semmiféle IT-képzettséggel nem rendelkeznek. A szélessávú internet fejlődésével és hozzáférhetővé válásával gyorsan terjed az infokomm-képességek igénybevételének egy új, demokratikusabb és olcsóbb módja. Többé már nincs szükség méregdrága infrastrukturális beruházásokra, vagy az óriáscégek költségvetéséhez méretezett szoftverek beszerzésére ahhoz, hogy valaki, például, CRM rendszert üzemeltessen, vagy az üzleti tranzakciókat rögzítő adatbázisából értékes tudást nyerjen ki. Ma már elég ezeket az üzleti képességeket szolgáltatásként, a felhőből – vagyis távoli, mások által üzemeltett „vasakról” – igénybe venni.

"Olyan ez, mintha eddig saját kis erőműre lett volna szükség ahhoz, hogy villamos áramunk legyen, mostantól kezdve viszont a villany már vezetéken érkezik, havi díjas szolgáltatásként. A felhő ereje épp ebben áll: közműszerűvé teszi a korszerű infokomm-szolgáltatásokat, aminek köszönhetően a kkv-któl a legnagyobb vállalatokig minden cég olyan innovációra válik képessé, amire korábban gondolni sem mert” – magyarázza Grósz Judit a „magyar Microsoft” marketingvezetője.

A magyarországi vállalati kutatások azt mutatják, hogy az üzleti döntéshozók felhővel kapcsolatos alapattitűdje nem különbözik lényegesen a nyugat-európai, vagy akár észak-amerikai kollégákétól: már nem is annyira a felhőben rejlő lehetőségekről kell meggyőzni őket, sokkal inkább a felhőszolgáltatások jogi-üzleti értelemben vett megbízhatóságáról.

„Az óvatosság nem alaptalan. Elég, ha csak az olyan elhíresült ügyekre gondolunk, mint a Snowden-botrány – mondja Simándi Andrea, az MSHU jogi vezetője. – Felhő és felhő között bizony óriási különbség van a tekintetben, hogy melyik cég a szolgáltatója. Mi például épp azért kezdtünk aktív párbeszédbe a magyar üzleti döntéshozókkal, hogy a Microsoft-felhőt előnyeit megismerve többé a hazai cégeknek se kelljen pusztán félelemből lemondaniuk a felhőszolgáltatások nyújtotta előnyökről.”

A Microsoft-felhő valóban megnyugtató választ ad a cégvezetők legfontosabb kételyeire. Infrastrukturális hátországának (19 regionális felhőközpont világszerte) köszönhetően az adatvesztés gyakorlatilag kizárt, miközben a cég szolgáltatásportfoliója a versenytársaihoz képest 360 fokos, azaz teljeskörű, aminek elemeit ráadásul a felhasználók többségének ismerős IT-környezetben tették elérhetővé. Végül ott az adatbiztonság szempontja: a Microsoft-felhő jogi szabályozása olyan kontrollt és biztonságot kínál a felhasználóknak, hogy azzal még az e tekintetben hírhedten rigorózus EU adatvédelmi hatóságai is elégedett volt. Így Brüsszel – mindezidáig egyedüliként – kizárólag a Microsoft felhőszolgáltatásainak adott zöld lámpát az USA és az EU közötti üzleti tranzakciókhoz.

"A magyar cégvezetők többsége tudja, hogy a jelenlegi helyzetbe előre kell menekülniük. Innovációra van szükségük, ha hatékonyabbá akarják tenni a cégeik működését – foglalja össze Papp István. – A mi üzenetünk pedig ez feléjük: Ha innováció, akkor felhő; és, ha felhő, akkor Microsoft. Ha tetszik, vállalati innovációt kínálunk a magyar vállalatoknak, vezetékes szolgáltatásként…”

A Microsoft felhő szolgáltatásiról bővebben itt olvashat.