Ziccerhelyzetben

„A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a magyar cégvezetők és más üzleti döntéshozók alapattitűdje nem különbözik alapvetően, mondjuk, a nyugat-európai társaik >>véleménymintázatától<<. Ez pedig nagyjából úgy hangzik, hogy általában felhőpártiak, konkrétan azonban meglehetősen bizalmatlanok még a felhőszolgáltatásokkal, legalábbis azok egy kritikus tömegével szemben” – meséli Deliága Ákos, az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) adatközpont és felhő munkacsoportjának a vezetője.

Ha hungarikumszámba menő hazai sajátosságokat nem is tárt fel a kutatás, azért sok olyan helyi, vagy regionális különbség nyilvánvalóvá vált a felhőhöz való hozzáállásunk terén, amely alapvetően befolyásolhatja a felhőalapú üzleti megoldások magyarországi terjedését. Ezek közül a legfontosabb kétségkívül az volt, hogy a felhővel szembeni „félelmek piramisában” (vagy, a másik irányból megfogalmazva ugyanezt: az optimális felhőszolgáltatóval szembeni elvárások rangsorában) a magyar nagyvállalati döntéshozók sokkal fontosabbnak ítélték azt a szempontot, hogy egy adott felhőszolgáltatás mindenféle jogszabályi előírásnak megfeleljen, mint a nyugat-európai, vagy észak-amerikai kollégáik.

Magyarországon – a történelmi hagyományoktól nyilván nem függetlenül – kiugróan magas, közel 80%-os az az elvárás, hogy a felhőszolgáltatás „hivatalos” legyen, azaz feleljen meg az állam, vagy más autoritás jogszabályi, adatvédelmi előírásainak. A második „helyezett” félelem a külső szolgáltatótól való függés volt, tehát az, hogy az adatvagyon fölötti kontrollt másnak kell átengedni – ezt a válaszadók több mint kétharmada jelölte meg. Sorban a harmadik félelemnek pedig az bizonyult, hogy a szerződéskötés túl bonyolult, illetve áttekinthetetlen viszonyokat teremt. Ezt az aggályát a megkérdezett magyar nagyvállalati döntéshozók mintegy harmada jelezte.

"Épp ezek a válaszok igazolták azt, hogy érdemes volt részt vennünk egy ilyen komoly kutatásban – mondja Papp István, a Microsoft Magyarország vezetője. –  Nemcsak azért, mert így pontosabb képet szerezhettünk arról, hogy milyen – elsősorban lelki, mentális – >>blockerei<< vannak annak, hogy a hazai nagyvállalati szegmens is a felhő segítségével hajtson végre céges innovációt, hanem azért is, mert a válaszokból kiderül: a magyar üzleti döntéshozók felhővel kapcsolatos ismeretei jobbára egy korábbi korszak felhőjére vonatkoznak. A cloud ugyanis ma már nem itt tart. Illetve a világ vezetői felhőszolgáltatói tartanak már jóval előrébb. A mi szempontunkból ezért ezek a kutatási eredmények nem is annyira kihívásokat, inkább lehetőségeket tártak fel. A Microsoft-felhő szinte pontról-pontra választ ad a sajátosan magyar, vagy inkább kelet-közép-európai félelmekre is. A mi felhőszolgáltatásaink ugyanis minden jogszabályi előírásnak megfelelnek, még a híresen szigorú EU adatvédelmi elvárásainak is. A szerződéskötés egyszerű, a szolgáltatás áttekinthető és kontrollálható, illetve skálázható és előre tervezhető. A mi dolgunk a kutatás eredményeinek a megismerése után tehát az, hogy erről minél több magyar cégvezetőt, minél személyre szabottabb módon tájékoztassunk…”

Annál is inkább, mert a magyar kutatásból az is kiderült, hogy a hazai nagyvállalatok túlnyomó többsége számára a felhő már a jelenlegi informatikai rendszerük mellett is kihasználatlan ziccer. A magyar nagyvállalatok több mint kétharmadánál ugyanis már ma is elérhetők lennének bizonyos céges alkalmazások és adatok mobil okoseszközökről (68%), vagy az alkalmazottak otthoni „munkaállomásairól”, az ebben rejlő coworking, vagy rész-, illetve távmunka-lehetőségeket azonban az érintett vállalkozások mégsem használják ki, pedig egy komplex vállalati felhőszolgáltatással ezt könnyedén megtehetnék és az érdekükben is állna.

A kihasználatlan lehetőségekről árulkodott az is, hogy a választ adó magyar cégvezetők nagy része egyelőre csak igen szűk spektrumban hiszi hatékonynak a felhőmegoldásokat, pedig nemcsak a nemzetközi, hanem már a hazai esettanulmányok is ennek az ellenkezőjét bizonyítják. A magyar vállalatvezetők többsége szerint a felhőnek alapvetően három területen van, illetve lehet keresni valója a cégénél: közel 90%-uk (88%) szerint az IT terén, a válaszadók bő fele (55%) szerint a marketingben és csak szűk felénél (48%) a ügyfélkapcsolat-kezelési rendszerek (CRM) hatékonyabbá tételében.

"A HR-t vagy a pénzügyet a válaszadóknak alig több mint az egyharmada jelölte csak meg, mint kézenfekvő felhasználási területet. Pedig a fejlett piacokon épp ezeken a területeken válnak egyre gyakoribbá a sikeres felhősztorik” – meséli Grósz Judit, a Microsoft Magyarország marketing vezetője, hozzátéve, hogy a Microsoft által indított felhő-tájékoztatási kampány során épp ezért igyekeznek majd minél több hazai, vagy itthon is érvényes esettanulmányt bemutatni a magyar nagyvállalatoknak, azokban ugyanis szinte mindannyian „magukra ismerhetnek”.

A Microsoft felhő szolgáltatásiról bővebben itt olvashat.