Más dimenzióban

A Matra által fejlesztett egyterű tulajdonképpen már 1979-ben készen állt a sorozatgyártásra, de a partner PSA-konszern túl kockázatosnak találta az akkor nagyon újszerű típus piacra dobását, így végül a Renault csapott le az Espace-ra. Az elmúlt három évtized alatt a Renault végig hű maradt a koncepcióhoz, most azonban az ikonikus modellből a szabadidő-autók és egyterűek jegyeit is felvonultató típust kreáltak.

Az újdonság 160 mm-es hasmagassággal rendelkezik, ami 4 centivel múlja felül az előd értékét. Azonban amíg a 11 évig gyártásban lévő felmenő rövid és hosszú (Grand Espace) kivitelben is elérhető volt, addig a nóvum egyféle karosszériával készül, de az a vevő pénztárcáján múlik, hogy öt- vagy hétüléses kivitelben konfigurálja az autót. A 4,85 méteres hosszúság gyakorlatilag megegyezik a kifutó Grand Espace-éval, és a helykínálatot alapvetően meghatározó tengelytáv is keveset nőtt (+16 mm), a magasság viszont több mint 6 centivel csökkent. Az ülések a második sorban továbbra is „függetlenek”, és mindegyik rendelkezik Isofix rögzítési pontokkal. Ahogy egy praktikus modelltől elvárható, a második és harmadik sorban található ülések lehajtása után sík rakfelületet kapunk (a csomagtér alaphelyzetben, öt ülés esetén 660 literes). De a bővítés nem csak a poggyásztér falában elhelyezett karokkal működhet: a 8,7 colos képátlójú érintőképernyővel rendelkező R-Link 2-es rendszer kezelőfelületén választhatjuk ki, hogy egyetlen gombnyomással melyik ülést szeretnénk ledönteni.

Az álló tabletre hasonlító felület mellett számos újdonság jellemzi a belsőt. Van head-up display (nem a szélvédőre, hanem egy felhajló üveglapra vetít), a navigációs utasításokat is megjelenítő TFT-monitoros műszerfal és egy egészen különleges automata váltókar is. A repülőgépek tolóerő-szabályzójára hasonlító darab az első shift-by-wire váltója a Renault-nak, a váltómű és a kar között semmilyen mechanikai kapcsolat nincs. Ezek után nem különösebben meglepő, hogy vezetéstámogató rendszerek egész armadája is felkerült az extralistára, többek között önműködően képes vészhelyzetben fékezni az Espace.

Az új Espace a Renault Nissan Szövetség Common Module Family 1-es platformjára épül (akárcsak a Nissan X-Trail), ami nemcsak a költségoptimalizálás, hanem a tömegcsökkentés szempontjából is fontos. A 250 kg-os fogyókúra rá is fért a modellre, a kifutó Grand Espace ugyanis kereken két tonnát nyom a mérlegen (2,0 literes dízellel). Persze a CFM1-es padlólemezzel messze nem merülnek ki a műszaki újítások. Itt van például a Laguna egyes kiviteleiből ismert 4Control rendszer, amelynek premierje azt jelenti, hogy az új Espace lesz a kategória egyetlen négykerékkormányzású modellje. Szintén újdonság a Multi-Sense járműdinamikai rendszer, melynek négy előre beállított módja (Eco, Comfort, Neutral, Sport) mellett személyre szabható program is létezik. Ezzel a rendszerrel a lengéscsillapítás feszessége, a szervórásegítés mértéke és a gázreakciók élessége állítható.

Ami a motorpalettát illeti, két 1,6-os dízel, vagy egy ugyanekkora lökettérfogatú benzines egység közül választhatnak a vásárlók – ennél nagyobb motorok valószínűleg később sem lesznek elérhetők az Espace-hoz. Az 1.6 Energy dCi-ből létezik 130 (9 390 000 Ft) és 160 lóerős (11 000 000 Ft) verzió, melyeknél Formula–1-es technikát emlegetnek a hűtési rendszer és a súrlódási veszteségeket csökkentő, speciális felületek kapcsán. Az erősebb dízel ikerturbós feltöltéssel érkezik, és kizárólag hatfokozatú duplakuplungos váltóval (EDC) kínálja majd a Renault. Szintén csak az EDC-váltóval (ez 7 fokozatú) lesz elérhető a TCe benzinmotor: a Clio R.S.-ből ismert egység továbbfejlesztett változata 200 lóerővel tölti be a „csúcsmotor” szerepét – mindezt 10 400 000 forint ellenében.