Élnek a tízszeres lehetőséggel a kosarasok

Éves küldöttgyűlését tartotta a Magyar Sportok Házában a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetsége. Szalay Ferenc elnök beszámolt az elmúlt év legfontosabb történéseiről, sikereiről és kudarcairól. Mint mondta, a legfontosabb a sportág erősödése, mely átgondolt szisztéma szerint jó ütemben halad. „Az elmúlt években tömegesítenünk kellett a sportágat, ami rendkívül jól sikerült – kezdte Szalay Ferenc. – A korábbi 21 ezerről 54 ezerre nőtt a hivatalos versenyzők száma. Innentől kezdve viszont a hangsúlynak át kell kerülnie a minőségi képzés irányába. Hozzávetőleg három-négy év kell ahhoz, hogy megfelelő minőségű és persze mennyiségű játékosunk legyen.

A jövőről szólva Szalay Ferenc kiemelte, hogy a kosárlabda-palánta program igen messzire jutott, ugyanis mára a Nemzeti Alaptanterv része lett az oktatás, a testnevelés órákon ez is a kötelezően választható sportágak közt található. „Az utánpótláscsapatok száma azt mutatja, nagyon nagy az érdeklődés a sportág iránt. Az U11-12- es korosztályban például 435 csapatunk van, mindegyik korosztályt nézve pedig összesen több mint nyolcszáz” – tette hozzá a sportág első embere.

Az elnök beszámolójában kitért a sportág alsóbb régióira is. Mint mondta, egyre erősödik a megyei szervezetek szerepe a kosárlabdázásban, ráadásul a szövetségi támogatásokkal együtt anyagilag is biztos lábakon állnak. Szó esett az akadémiák és kiemelt sportszervezetek akkreditációjáról. „Tanulságos számunkra, hogy nem sok különbség van a szakmai munkában az ellenőrzött akadémiák és akadémia-minősítéssel nem rendelkező sportszervezetek között – mondta. - A feltárt problémák egyike az, hogy sokaknál nincs különválasztva a menedzsment és a szakma. Erősíteni kell a nemzetközi kapcsolatokat, több szereplési lehetőségre van szüksége a gyerekeinknek, s szorosabb és jobb edzői együttműködés kell. Ebben nem állunk jól. Pozitívumnak tartom ugyanakkor, hogy az egyetemi-főiskola bajnokságunk jól működik, stabil országos bajnokságunk van, ilyen sportág pedig nincs még egy.”

A küldöttgyűlésen szóba került a szövetség egyik fontos beruházása, a székesfehérvári edzőközpont. „A modern csarnokhoz kiváló szállodai háttér is tartozik, ami nagyban megkönnyíti a válogatottjaink felkészülését. A szövetség pedig olyan vagyoni értékkel lett gazdagabb, amilyennel korábban még nem rendelkezett. A 2015-ös esztendőben jelentős nemzetközi rendezvényeket bonyolított le a szövetség, a felnőtt női Eb, a Fiba 3x3-as világbajnokság, valamint az U20-as B-divíziós fiú Eb is remekül sikerült, elnyerte a nemzetközi szövetség, a FIBA tetszését is.”

Beszámolójában Szalay Ferenc természetesen kitért a kirakatban lévő felnőtt bajnokságok értékelésére is. „Meggyőződésem, hogy erősödött, színvonalasabb lett a férfi és a női A-csoportos vetélkedés, egyre több a néző, izgalmasak a mérkőzések, s nem lefutott a bajnokság – vélekedett a sportági elnök. - Ez önmagában remek dolog. Személy szerint talán még ennél is jobban örülök annak, hogy a férfi B-csoport küzdelmei jelentősen erősödtek, régen volt már ilyen színvonalas, mint ebben az évadban. Végre újra harc van a feljutásért, ami a sportágnak csak jót tehet.”

A beszámolóban elhangzott, hogy azok a félelmek, melyek szerint megszűnik a szponzoráció, alaptalannak bizonyultak, mostanra már látszik, a felnőtt klubok is képesek összegyűjteni a működésükhöz szükséges forrásokat. „Örömmel mondhatom, hogy a magyar kosárlabdázásban gyakorlatilag nem volt semmilyen probléma a társasági adó felhasználásával, az ellenőrzések mindent a legnagyobb rendben találtak – jelentette ki az elnök. - Mindezt úgy, hogy a társasági adóból a 2014-2015-ös évben több mint hétmilliárd forintot hívtunk le, szerződések százaival, ám a szövetségi apparátus és a klubok egyaránt remek munkát végeztek. Ami a legfontosabb: ez a pénz a sportágat erősítette, s ez egyre jobban látszik is az utánpótláson.”

A beszámolóban elhangzott, hogy azok a félelmek, melyek szerint megszűnik a szponzoráció, alaptalannak bizonyultak, mostanra már látszik, a felnőtt klubok is képesek összegyűjteni a működésükhöz szükséges forrásokat. „Örömmel mondhatom, hogy a magyar kosárlabdázásban gyakorlatilag nem volt semmilyen probléma a társasági adó felhasználásával, az ellenőrzések mindent a legnagyobb rendben találtak – jelentette ki az elnök. - Mindezt úgy, hogy a társasági adóból a 2014-2015-ös évben több mint hétmilliárd forintot hívtunk le, szerződések százaival, ám a szövetségi apparátus és a klubok egyaránt remek munkát végeztek. Ami a legfontosabb: ez a pénz a sportágat erősítette, s ez egyre jobban látszik is az utánpótláson.” -->