Négymillió magyar munkavállaló egyészségéről és jövőjéről van szó
Most, hogy elfogadták a cafeteriarendszer átalakításáról szóló szabályokat, és ezzel megemelték a pénztári tagsághoz adható munkáltatói támogatás adóterhét, új helyzet van a pénztári szektorban. Mi a következő lépés?
Az első lépést már megtettük: tárgyalásokat kezdeményeztünk a kormányzattal arról, hogy enyhítsen a pénztári megoldásokat érintő, sok százezer munkavállalót kedvezőtlenül érintő szabályozáson.
Pontosan mit szeretnének elérni?
Több kiemelkedően fontos változtatást javaslunk a kormánynak. Először is szeretnénk elérni, hogy a munkáltatóknak továbbra is lehetőségük legyen arra, hogy a munkavállalók egészségpénztári és önkéntes nyugdíjpénztári tagságát kedvezményesen támogathassák Az ÖPOSZ-hoz tartozó kétmillió jelenlegi pénztártag és a jövőben a kasszákhoz csatlakozni kívánó tagok érdekében másrészt szeretnénk elérni, hogy az egyéni pénztári befizetések 20 százalékos adó-jóváírás mértéke 2017-től 10 százalékponttal emelkedjen, azaz a jelenlegi 20-ről 30 százalékra növekedjen a kedvezmény. Úgy gondoljuk, hogy mindezekre azért van szükség, hogy az öngondoskodási piacon folytatódhasson a növekedés, ezáltal a munkavállalók egészségüket megőrizve, megfelelő anyagi háttérrel, megtakarítással vághassanak neki az idős kornak, kezdődjön az bármikor.
Az ÖPOSZ-hoz tartozó pénztáraknak 2 millió tagja van jelenleg, de Magyarországon összesen 4 millió munkavállaló van, a potenciális piac tehát ekkora. Ugyanis a pénztári megoldások minden munkavállaló számára az egyik legjobb alternatívát nyújtják az öngondoskodásra, ezen belül a nyugdíjra történő takarékoskodásra és az egészség megőrzésére. A pénztári megoldásokhoz, tehát az önkéntes nyugdíjpénztári és az egészségpénztári tagsághoz nyújtható munkáltatói támogatás esetében azért fontos a kedvezményes adóztatás, mivel sok, alacsony jövedelmű munkavállaló számára az öngondoskodás leginkább a munkáltató szerepvállalásával képzelhető el.
A jelenlegi tagok mit szólnak a helyzethez?
Pár hete az ÖPOSZ a tagpénztárakkal közösen készíttetett egy felmérést, amelynek keretében több mint 30 ezer önkéntes pénztártag mondott véleményt a cafeteriarendszer változásáról, a munkáltatói támogatás adóterhének emeléséről. A válasz pedig egyértelmű, a pénztártagok 82 százaléka nem ért egyet a módosítással. Ők úgy látják, hogy az öngondoskodást segítő pénztári szolgáltatásoknak helye volt a rendszerben. A változás jövőre olyan rendkívüli fontosságú elemeket terhel magasabb adóval a munkáltatói gondoskodás köréből, mint az egészség és a nyugdíjtakarékoskodás. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a pénztárak rendkívül jó gazdák. Az önkéntes nyugdíjpénztárak évek óta - a mostani alacsony kamatkörnyezetben is - kiemelkedő mértékű vagyongyarapodást értek el, mindezt alacsony költségszint mellett, az egészségpénztárak által finanszírozott szolgáltatások pedig nagyon népszerűek a tagok körében. Nagyon fontos szempont az is, hogy a nyugdíjcél munkáltatói támogatása az önkéntes nyugdíjpénztárakon keresztül az állam belső finanszírozásának javítása mellett a nyugdíjrendszer fenntarthatóságában is kiemelt szerepet játszik.
Mégis mire számít?
Bízunk abban, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárak és az egészségpénztárak eddigi sikerei, az öngondoskodás felértékelődése miatt, valamint, a 4 millió munkavállaló érdekében sikerül a szabályok enyhítését elérni. És így a pénztári megoldások továbbra is alapvetően járulhatnak hozzá a tagok jövőjének megalapozásához, ezen keresztül pedig az ország sikeres jövőjének felépítéséhez is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.