A magyar futballválogatottnak 44 évet kellett várnia arra, hogy Európa-bajnokságon szerepeljen, és nagyon régen - egészen pontosan 1999-ben - jártak a kontinens elitjében a férfi kosarasaink is. Szerdán Luxemburgban ez a csapat is feltette a pontot az i-re, hiszen a zsinórban megszerzett ötödik győzelem már bizonyosan csoportgyőzelmet, valamint Eb-szereplést ér. A bravúros teljesítmény hátteréről a szövetség elnökével, Szalay Ferenccel beszélgettünk.
Mitől táltosodott meg, mi történt a csapattal, amely többé-kevésbé évek óta ebben az összeállításban szerepel?
Szó sincs megtáltosodásról, viszont általában a komoly, szisztematikus munka meghozza az eredményét. A kosárlabda az a csapatsportág, melyben csak nagyon ritkán vannak csodák. Több évnyi munka van amögött, hogy a válogatott a negyedik sorsolási kalapból a másodikba küzdötte magát, amivel esélyt kaptunk egy relatíve jobb csoporthoz. Ám mindez semmit sem érne, ha a mögöttünk álló öt évben nem szerepelnének egyre többet a magyar játékosok a nemzetközi kupaporondon. Így már nem csupán a selejtezőn találkoznak az európai tempóval, hanem szezon közben is. És itt láthatjuk meg annak az eredményét, hogy a Szolnok három szezont lehúzott az Adria Ligában, sikereket ért el az Eurochallange-ben, valamint legutóbb az Eurocupban. Ebben a szereplésben pedig már a magyarok is kulcsszerepet vállaltak! Fontos, hogy a bajnokságunk színvonala erősödött, köszönhetően az említetteken túl annak is, hogy az eddigieknél jobb minőségű külföldi játékosok jönnek Magyarországra. Tőlük pedig nagyon sokat tanulhatnak a magyarok edzésen és mérkőzésen egyaránt. Bízom benne, eljön az az idő, amikor nem kell ennyi külföldi a bajnokságba, mert egyre több magyar jut el a nemzetközi szintre. Ehhez komoly szakmai munka, tehetséggondozás, a vezetőedzők felelőssége szükséges, mert a tapasztalat az, hogy nagyon nehezen alakul a fiatal magyar játékosok beépítése az A-csoportos csapatokba. Márpedig nincs olyan ok, amiért a tehetséggondozásnak ezt a szintjét ne vegyük komolyan.
A jól sikerült rajt (hazai siker a britek és Luxemburg ellen) után olyan erényeket csillogtatott a magyar válogatott, melyeket régen nem láttunk tőle. Idegenben, kiegyenlített meccset nyert meg Macedóniában, majd Londonban is. Minek köszönhető ez a tartás, ez az erő?
Ne feledjük, hogy ebben a válogatottban Sztojan Ivkovicsnak és a játékosoknak több évnyi munkája fekszik. A kapitánynak pontosan az a legnagyobb erénye, hogy egymásért meghalni képes csapatot volt képes kialakítani ezekből a fiatalemberekből. Nagy előny az, hogy ezek a játékosok maximálisan bíztak egymásban, minden mérkőzésen volt olyan, aki húzóemberré vált. Kimondottan szimpatikus teljesítményt nyújtott Eilingsfeld János, Keller Ákos, Wittmann Krisztián, Perl Zoltán, s természetesen a többiekre sem lehet panasz. Ennek a csapatnak van két európai klasszis játékosa, Hanga Ádám és Vojvoda Dávid. De az első és legfontosabb, a nagyon szilárd egység és a töretlen hit, hogy Magyarországnak oda kell kerülnie az Eb-re. Feladatunk az, hogy a következő években is legyenek olyan tehetségek, akik képesen a válogatott szintjén kosárlabdázni. Természetesen ki kell emelnünk Ivkovics és az általa vezetett szakmai stáb taktikai és pedagógiai felkészültségét. Ők együtt hitet, erőt, kitartást adtak a csapatnak, amit a fiúk meg is háláltak.
Miért nem sikerült kiharcolni az Eb-tagságot csaknem húsz éven keresztül?
Összetett problémája ez a magyar kosárlabdázásnak, külön esszét érdemelne. Lehet emlegetni az utánpótlásképzés koncepcionális hibáit, a többi csapatsportág modernizálódását és sikerességét, valamint a szakemberképzés hiányosságait éppen úgy, mint a létesítménygondokat. Én azért becsülöm sokra ezt a mostani sikert, mert nem egy-egy kicsúszott eredmény, egy bravúros momentum döntött, hanem láthatóan valamennyi ellenfelünkkel szemben domináltunk, fizikálisan és taktikailag is föléjük nőttünk. Az a fegyelmezettség, taktikai felkészültség és csapategység, ami ezt a válogatottat jellemzi, talán a legnagyobb erényünk.
Szinte minden megszólalásban kiemelte az utóbbi időben, hogy a minőségre kell összpontosítani, és elvárható az eredmény a felnőtt válogatottaktól is. A női válogatottunk 3x3-as Eb-t nyert, a férficsapat kijutott a kontinenstornára: erre gondolt?
Természetesen erre is. A csapatsportágaknál Magyarországon jellemző, hogy 18 éves kor után gyerekeink nem érik el 20 éves korukra azt a szintet, amivel a felnőtt csapatokban meghatározóak lehetnének. Érdekes volt nézni az Adria Ligában, ahogy 19-20 éves fiatalemberek milyen jól játszanak. A legnagyobb tanulság, hogy ennek a korosztálynak a képzését a lehető legmagasabb szintre emeljük. Ehhez minőségi edzői munka és megfelelő menedzselés szükséges. Ezért a korosztályos válogatottakat havi rendszerességgel csapatépítési programokra hívjuk a későbbiekben, hogy a több magasabb színvonalú munka meghozza az eredményét. Látszik az, hogy kevés a magas, jó felépítésű, ötös pozícióban és hármasban használható játékos. ezért a kiválasztást 14 éves kor környékén úgy kell tudni erősítenünk, hogy játékosmegfigyelők járják az országot, megkeresve a hiányposztokhoz való gyerekeket. 2017 szeptemberétől újra elindul a szakedzői képzés a Testnevelési Egyetemen. Ennek előkészítésében komoly munkát vállalt a szövetségünk. Ebbe a képzésbe külföldi szakembereket kell bevonnunk. Azt tudomásul kell vennünk, hogy a kirakatban lévő válogatottak sikeressége nélkül nehéz a sportágat eladni, példaképek nélkül nehéz motiválni az utánpótlás korosztályt. Mert a sikeres válogatottak magukkal húzzák a fiatalabbakat. Tudomásul kell vennünk, hogy a férfi kosárlabda népszerűsége meghatározó, de persze az női szakágról sem feledkezünk meg, mely azért, különösen utánpótlás fronton, eredményesebb! A selejtezős siker nem csupán ünneplendő eredmény, hanem hatalmas lehetőség, hogy tartósan magasabb szintre emeljük a magyar kosárlabdát. Sok munkára lesz szükségünk, még az eddiginél is sokkal többre.
Sztojan Ivkovics igencsak megosztó személyiség: a kinevezése rejtett magában valamilyen kockázatot?
Szerintem Ivkovics nem megosztó személyiség, hiszen neki egységet a kosárlabda sportágon belül kell teremtenie. Márpedig őt a játékosok és a klubok jelentős része maximálisan elfogadja. Ez nem azt jelenti, hogy nincs véleménykülönbség bizonyos kérdésekben, de a tehetséges emberek ragaszkodni szoktak elképzeléseikhez, s nem zárkóznak el az építő kritikától sem. A kapitány eredményei azt igazolják, hogy jó döntést hoztunk, amikor őt bíztuk meg a feladattal. Mentalitása, habitusa, alázata volt képes arra, hogy ezt a válogatottat nagyon erős csapatként értékeli most Európa.
Röviden miként jellemezné ezt a sikercsapatot?
Igazi csapat, melyben nincs kiegészítő ember, ahol mindenkinek megvan a szerepe, s melynek pontosan az a legnagyobb erénye, hogy taktikailag rendkívül fegyelmezett. A két klasszis játékosunk, Hanga Ádám és Vojvoda Dávid stabil húzóember, melléjük mindig képes valaki felzárkózni, ami mutatja a társaság valódi erejét. Volt olyan mérkőzés, ahol a már említett játékosokon túl például Ferencz Csaba lett kulcsember, de ha kellett, a védekezésünkkel nyertünk mérkőzést. Ez egy olyan csapat, amit igazán lehet szeretni, mert nincs számára elveszett csata.
Publikus, hogy milyen díjazásban részesül a válogatott: mennyi a prémium?
A kijutásért tízmillió forintot kap a csapat, pontosan annyit, amennyit a lányok is kapnak, ha továbbjutnak.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.