„Sokan még mindig nem értik a <zöldhullámot>” – feleli megkeresésünkre Pukler Gábor, a hazai kosárszövetség elnökségi tagja, aki nemcsak szívügyének tekinti – maga is elektromos autót használ – az energiatakarékosságot, sokat tesz azért, hogy az új beruházások a későbbiekben se rójanak kezelhetetlen fenntartási költségeket az üzemeltetőre. A szakember az országot járva igyekszik hangsúlyozni, olyan sportcsarnokok épüljenek, melyeket hatékonyan és olcsón is lehet működtetni.
„Azt tapasztaljuk, minimális pluszköltséggel maximális hatékonyság növelhető – magyarázza Pikler. – A napelem-rendszer, a modern klímatechnika, a szigetelés mind-mind olyan tényező, melyet figyelembe kell venni. A szövetség ma már ott tart, hogy, ahol ez megvalósítható, kizárólag ilyen beruházást hagy jóvá.”
Mint ismert, a tao-rendszer tízmilliárdokkal növelte a sport, azon belül a kosárlabda forrásait, így az MKOSZ élni tudott a lehetőséggel, és nagyságrendekkel javított az utánpótlásképzés minőségén. A szövetségnek az ország csaknem minden pontján sikerült felszámolnia az áldatlan állapotokat: az edzőket megfizetik, a termeket felújítják, adva van a forrás a színvonalas bajnokságok, kupaküzdelmek rendezéséhez. Beszédes adat, hogy amíg hat esztendeje 254 utánpótláscsapat volt Magyarországon, most ez a szám az ezerhez közelít, a „Dobd a kosárba!” programban több száz iskola vesz részt, az igazolt játékosok száma pedig csaknem megduplázódott.
Pukler Gábor úgy véli, olyan önfenntartó létesítményekre van szükség, melyek üzemeltetése a későbbiekben sem jelent majd gondot.
„Nagyon fontosnak tartom, hogy legyünk nyitottak az újításokra – folytatja az elnökségi tag. – Nem bánnám, ha a klubok töltőpontokkal látnák el a csarnokok parkolóit, az egyesületek, vagy akár a szövetség pedig elektromos autókat adna a játékosoknak. Egy-egy klasszis igazi sztár az adott közegben, példakép a szurkolók szemében: miért ne mutathatna jó példát ezen a területen is?”
Létesítmény-fejlesztésére, építésére összesen több mint 38 milliárd forintnyi igény érkezett a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségéhez. Ezt az elnökség támogatta is, amennyiben a fejlesztési tervek megfelelnek az előírásoknak, akkor lényegében ennyi sportcélú fejlesztést segít megvalósulni a szövetség. A klubok, utánpótlásműhelyek működtetésére, versenyeztetésére összességében 10 milliárd forintnyi tao-forrást hagyott jóvá a szövetség elnöksége.
Veszprém – új kosárlabdacsarnok építése
Győr – városi kosárlabda-aréna
Székesfehérvár – Corvinus Sportcsarnok építése
Paks – sportcsarnok
Debrecen – Oláh Gábor utcai csarnok teljes felújítása
Miskolc – DVTK kosárlabda csarnok
Jászberény – sportcsarnok építése
Százhalombatta – új sportcsarnok és szabadidő központ
Tamási – új sportcsarnok
Szentendre – új sportcsarnok
Várpalota – új sportcsarnok
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.