A KPMG a világ legnagyobb tranzakciós tanácsadója

A KPMG mindkét elemzésben megőrizte címvédő szerepét, az egyik listán 402, a másikon 319 tranzakcióban való tanácsadói részvétellel került az élre, mégpedig két olyan évben, amikor a globális pénzbőség miatt igen magas volt az ügyletek száma

– mondja Simonyi Tamás. A válság utáni monetáris lazítás, és a mérlegalkalmazkodás eredményeként 2010-es évek közepére minden szinten sok készpénz halmozódott fel a világban. A cégek törlesztették adósságaikat, lefaragták a fölösleges kiadásokat, leválasztották a kevésbé hatékonyan működő tevékenységeket, feltornászták a nyereségrátát, vagyis rendbe tették a mérlegeiket.

A megindult gazdasági növekedés, és a fogyasztási hajlandóság emelkedése szépen hizlalta a vállalati profitokat, aminek következtében gyorsan emelkedett a cégek befektetésre váró készpénz állománya, stabilan emelkedtek a tőzsdei árfolyamok.

Mivel a felvásárlási piac árai korrelálnak a tőzsdei árfolyamokkal, az eladói oldalon is nőtt a nyitottság, vagyis célpontokban sem mutatkozott hiány a piacon

– mondja a KPMG szenior igazgatója. A cégfelvásárlási árak kevésbé túlértékeltek, mint a tőzsdei árfolyamok, hiszen a vevők zömmel az ágazaton belüli stratégai befektetők. Ennek ellenére a felvásárlási árak jócskán a történelmi átlag felett járnak.

Mindez természetesen Magyarországon is érezteti a hatását. Bár a tranzakciók száma az ország méreteiből adódóan kicsi, itt is érezhető a növekedés, és két meglehetősen aktív év áll mögöttünk – mondja Simonyi Tamás. Az igazi változás azonban nem a tranzakciók számában, hanem irányában, és az azokban résztvevők kilétében tapasztalható.

Az egyirányú, befele irányuló tőkemozgások kora már a 2000-es évek elején befejeződött, de a külföldi tőkebeáramlás nem állt meg, csak a célpontjai ma már nem annyira működő vállalkozások, mint inkább zöldmezős beruházások. Az elmúlt években azok a cégfelvásárlások uralták a piacot, amelynek mindkét oldalán magyar résztvevők álltak.

„Ami viszont nem változik, az a magyar tőketulajdonosok alacsony külföldi aktivitása” – mondja Simonyi Tamás. A magyar vállalkozók nem kifejezetten világpolgárok. Nyugaton a szabálykövetőbb vállalati kultúra állítja kihívások elé őket, délen és keleten pedig a vadkapitalista hajtások okoznak félelmet azokban, akik egyáltalán gondolkodnak külföldi terjeszkedésben.

Vannak közben azért jelei annak is, hogy a prosperitásban megerősödő magyar vállalkozói réteg előbb-utóbb hajlandó lesz megfizetni azokat a szakembereket, akik tudják a már működő vállalkozásokat modernizálni, és az így megerősödő cégekbe külföldön vásárolt leánycégeket is integrálni. „Ez azonban lassú – generációváltást és vezetői szemléletváltást is igénylő – folyamat” – mondja a KPMG szenior igazgatója.