Kettőn áll a vásár cafeteria-ügyben

A magyar vállalkozásoknak mindössze 1 százaléka rendelkezik határozott elképzeléssel, hogy miként kezelje a béren kívüli juttatásokban 2019. január 1-jén bekövetkező változásokat – derült ki az Edenred Magyarország által, telefonos megkeresés útján készített reprezentatív felmérésből. A probléma jelentős, hiszen a cafeteria-változásoknak leginkább kitett, tíznél több embert foglalkoztató vállalkozásoknak a közel kétharmada még év végéig szeretne dűlőre jutni az ügyben, míg egynegyedük inkább 2019 első negyedévére halasztaná a megoldást. A helyzetet még drasztikusabbá teszi, hogy a magyar vállalkozások több mint kétharmada ad béren kívüli juttatásokat dolgozóinak, többségük (54 százalék) viszont nem Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya) formájában teszi ezt meg.

„A cafeteriát ugyanakkor egyetlen cég sem veheti félvállról, hiszen annak több fontos szerepe is van a munkaerőpiacon„ – mondta el Nagy Zoltán, az Alkaloida Vegyészeti Gyár Zrt. HR-vezetője. Szerinte ez egyrészt egy olyan béren kívüli juttatási rendszer, ami megadja a dolgozóknak a választási lehetőséget, hogy olyan juttatást kérjenek, amelyek az ő élethelyzetüknek a leginkább megfelelőek, tényleges igényeiken alapszik. Mindezt úgy tudják igénybe venni, hogy még kedvezőbb is a kapott összeg a bér jellegű kifizetéshez képest. A munkavállalók szempontjából nagyon fontos tényező, hogy ők dönthetnek a saját juttatásaikról. Ennek jelentős hatása van a munkavállalók megtartására, motivációjára is.

„Ez ugyanakkor a jövő évtől alapjaiban változik meg, hiszen béren kívüli juttatásként csupán a SZÉP-kártya marad, így nem igazán beszélhetünk választási lehetőségről” – tette hozzá a szakember, kiemelve: a cafetria a javadalmazási rendszer részeként a vállalkozások esetében sokszor versenyelőnyt is jelent a munkaerőpiacon. „Arról nem is beszélve, hogy a kormány kezében ez egy olyan szabályozó eszköz, amellyel azokat a célokat tudja támogatni, amelyek ténylegesen rászorultak arra” – hangsúlyozta Nagy Zoltán.

Az Edenred Magyarország felmérése egy fontos dologra is rávilágított. A cégek harmada nem válaszolt arra a kérdésre, hogy megtartják-e jövőre a kedvező adózási kategóriában egyedül meghagyott SZÉP-kártyán kívüli, egyéb juttatási elemeket. Egyetértés mutatkozott ugyanakkor a meglévő elemek megőrzését illetően azok többsége között, akik már átgondolták ezt a kérdést: 45 százalékuk a magasabb adóteher ellenére sem venné el a juttatásokat, inkább részben vagy egészben megtartaná őket. Ezeknek a cégeknek a kétharmada ráadásul azzal tervez, hogy jövőre is marad az idei juttatási szint. A megkérdezettek 15 százaléka növelné is, és csupán szűk 9 százalék hárítaná tovább az adóterhet, csökkentve a juttatások nettó összegét.

Hiába szembetűnő a SZÉP-kártyáknál jelentkező adóelőny, a válaszadók kétharmada mégis elzárkózik attól, hogy átálljon erre a béren kívüli juttatási formára: a megkérdezettek csupán 10 százaléka tartotta egyáltalán lehetséges alternatívának a SZÉP-kártyát.

Hatalmas egyetértés mutatkozott ugyanakkor az adókedvezményüket elvesztő cafeteria-elemek bérbe építésével összefüggésben: a többség sem az egyéb juttatásokat (53 százalék), sem a kedvezményesen juttatható 100 ezer forint készpénzt (34 százalék) nem integrálná a havi fix bérbe. Azon vállalatok közül pedig, amelyeknek határozott elképzelésük van arról, hogy milyen hatása lesz a változásoknak a juttatási rendszerükre, 23 százalék válaszolta azt, hogy nem változtat a jelenlegi rendszerén, 7 százalék pedig új juttatási megoldásokat keres. A legtöbben azonban itt is azok voltak – a válaszadók harmada –, akik tanácstalanok a kérdésben.

De mit jelent a számok nyelvén az, ha egy 150 fős vállalat, ahol a szellemi állomány 30 fő, a fizikai pedig további 120, úgy dönt, minden marad a régiben? Azaz nem változnak a juttatások és bevállalják a plusz adóterheket is. Tegyük fel, hogy a dolgozók átlag havi nettó bére 224 ezer forint, éves cafeteria keretük pedig 198 ezer forint. Ebből mind a 150-en igénybe veszik a 100 ezer forintos készpénzjuttatást, míg a fennmaradó 98 ezer forintot 50 ember SZÉP-kártyán, 100 pedig ajándékutalványon vagy -kártyán kapja meg. Ha jövőre is megmarad a juttatások idei nettó értéke, akkor a 2018-as 64,5 millió forintos bruttó bértömeg jövőre 65,5 millióra duzzad. Vagyis a cég bruttó bértömege 1,6 százalékkal nőne 2019-ben.

„Érdemes tehát megfontolnia minden magyar vállalkozásnak a cafeteria megtartását, de semmiképpen sem szabad a változtatásokat a szakszervezettel történő egyeztetés nélkül végrehajtani” – javasolja Nagy Zoltán, aki szerint emellett a munkavállalókat érdemes folyamatosan tájékoztatni a változásokról, és fel kell mérni az igényeiket. „Csak ezek figyelembevételével lehet a legjobb megoldást kidolgozni” – hangsúlyozta.