Változtatni kell a gondolkodásmódon (x)

Átlagosan hány napot kell ma várni arra, hogy egy felkért mester megkezdje a vállalt építési vagy felújítási munkát? 

A 2020 elején készült felmérésünk szerint 135 nap volt, a 2022 februárjában 138 nap, tehát két év alatt nem történt jelentős változás. Ennek az oka lehet, hogy az igény éppolyan nagy, mint 2020-ban és 2021-ben volt, de a szakma, a képzések vagy a külföldről bejövő szakemberek nem tudják megfelelő ütemben pótolni a hiányt. A Kormány intézkedéseinek köszönhetően, mint a felújítási támogatás, a CSOK, a Falusi CSOK, az áfaváltozás, igen nagy mértékű kereslet mutatkozott a piacon az építési szakmunka iránt.

138 nap az átlag, de hogyan változik ez a mutató az építőipari szakmákat tekintve?

A legmagasabb várakozási idő a gépészeknél és villanyszerelőknél tapasztalható, akikre 148, illetve 135 napot kell várni, de ugyanilyen magas a bádogos és burkolók esetében is. Érdekesség, hogy az ácsoknál csupán 106 nap. Mindez annak is betudható, hogy míg az előbbiek az építés mellett a felújításokban is jelentős szerepet játszanak, és bádogosból a képzés hiánya miatt kevés az utánpótlás, az ácsokra viszont leginkább az újépítésben van szükség.

Megyékre lebontva mi derült ki a felmérésből?

Nógrád megyében van legnagyobb a szakemberhiány, ott 154 napot, Csongrád-Csanád megyében, 152 napot, Budapesten, ahol sok szakember van, csak 124 napot kell várni. Nógrád megye esetében valószínű, hogy a főváros közelsége miatt legtöbben oda járnak dolgozni, ezért helyben kevés a szakember. Tolna megyéből, ahol csak 111 nap a várakozási idő, ezt már jóval kevesebben tehetik meg. Ezek mellett volt egy másik felmérésünk is, amely igen érdekes adatokat eredményezett. Megnéztük, hogy az építési és felújítási költségek, valamint anyagárak emelkedésének hatására az építtetők hogyan és mennyit változtattak a terveiken. 7 százalékuk leállította a beruházást, 27 százalékuk módosított a tartalmán, 70 százalék nem nyúlt hozzá, 19 százalékot pedig nem érintett a változás, valószínűleg ők már előre megvásárolták az anyagokat.

Mekkora esély van rá, hogy a következő felmérés eredménye pozitív irányba mozdul el?

Két fő oka van a szakemberhiánynak, az egyik a nagy kereslet, a másik pedig, hogy ehhez képest kevés a szakember. Jelenleg úgy látjuk, hogy amennyiben az év végén kifutó támogatásokat nem hosszabbítják meg, az csökkenést talán nem, de keresletlassulást tud eredményezni, eközben a szakemberképzésben egyre több gyerek és felnőtt vesz részt, tehát a kettő közelíteni fog egymáshoz. Ha 2023-első negyedévében újra elvégezzük a felmérést, akkor nagy valószínűséggel csökkenni fog, 100 nap körül lesz a várakozási idő, ami természetesen még mindig soknak mondható.

Aki felújításba, építkezésbe kezd, főleg, ha első alkalommal teszi ezt, sokszor tanácstalan, hogyan válasszon a szakemberek közül. 

Az építkezők számára az egyik legnagyobb nehézség olyan szakembert találni, aki jó munkát fog végezni, nem rémálmot, hanem álmot valósít meg. Alapvetően a küldetésünkből fakad az, hogy segítsünk az építőknek és építkezőknek a jövő épületeinek megalkotásában, ezért létrehoztunk egy szakemberajánló rendszert, amelyhez most gyűjtjük az adatbázist. Ebben csak olyan szakemberek szerepelhetnek, akik a múltban garantáltan jól teljesítettek. Sajnos pillanatnyilag nagyon sok olyan munka születik, amely kárt okoz a megrendelőnek, mert nem az valósul meg, amit ő megtervezett, megálmodott.

Mi szükséges ahhoz, hogy valaki szerepeljen ebben a szakemberajánló rendszerben?

Bárki bekerülhet, de utána referenciamunkákat kell felmutatnia, és ajánlásokat hozni a megrendelőktől. Nekik öt szempont szerint kell pontozniuk a szakembert, aki ezek alapján kerül be listába. Aki nem kér, vagy nem kap ajánlást a megrendelőtől, az is benne lesz a rendszerben, de nem látható módon. Az építkező így csak olyan szakemberek közül választhat, akit az elégedett megrendelője ajánlott. Ezen kívül segítünk az építkezőknek abban, hogyan tervezzék meg a munkát, milyen szempontok alapján válasszanak szakembert, mennyire előre gondolkodjanak. Ehhez készülnek különböző online kiadványaink is. A megrendelő vágya, hogy az összegyűjtögetett pénzéből megvalósuljon az, amit megálmodott, ehelyett sokszor olyat kap, amitől sírni tudna. Mi ez ellen küzdünk. A célunk, hogy a megrendelők mellett a szakemberek gondolkodásmódján is változtassunk, ehhez sokféle szakmai képzést és továbbképzést szervezünk. Tavaly például huszonnégyen vettek részt a Minősített Mapei Szakember képzésen, és közel ötezer szakember számára tartottunk továbbképzést, amely során nem csupán termékekről tartottunk oktatást, hanem műszaki megoldásokról és azok alkalmazásáról is. De vannak vállakozó szakemberek részére is képzéseink, ahol a hatékony cégvezetésről, jó bánásmódról, kommunikációról szerezhetnek ismreteket.

Az idei felmérést eredményét a Puskás Arénában tartott sajtótájékoztatón ismertették. Miért éppen ott?

Ez egy országszerte ismert, fontos épület, nagyon szép alkotás, amelybe számos Mapei termék került beépítésre. A fő ok azonban az volt, hogy a Mapei anyavállalata minden évben megrendezi referenciaversenyét a leányvállalatai között és 2021-ben a számos nevezett sportlétesítmény közül a Puskás Aréna nyerte el az első helyet.

Március végén adták át a Behaviour magazin „Az év cégvezetője” versenyének díjait. Ön első helyezett lett a középvállalati kategóriában. Mire ösztönöz egy vezetőt egy ilyen rangos elismerés?

Ez a díj fontos visszajelzés számomra arról, hogy amit teszek az emberekért, leginkább a Mapei-jel kapcsolatban álló emberekért, de szinte mindenkiért, ahogyan a céget vezetem, ahogyan a munkatársaimmal foglalkozom, amilyen felfogásban kezelem az egész céget és a hozzá kapcsolódó piacot, az egy jó út. Azért is tartom nagyon értékesnek a díjat, mert amellett, hogy közönségszavazással kerültek a jelöltek a döntőbe, ott olyan neves, nagy vezetőkből álló zsűri ítélte végül oda a díjakat, akik nagyon jó vezetők, és komoly, jelentős cégek élén állnak. Ez az elismerés inspirál arra, hogy még nagyobb energiával és lendülettel folytassam a munkámat.