Eljött a biometán ideje Magyarországon

A magyarországi biogáztermelést 2030-ig körülbelül a mostani háromszorosára, évi 600 millió köbméterre kell emelni a Biogáz és biometán akcióterv szerint. E mennyiségből tisztítással 340 millió köbméter 184 millió köbméter biometán előállítására használható, de ez 25 új, óránként 1000 köbméteres kapacitású üzem létesítését feltételezi.

A biogáz és biometán nagyobb arányú felhasználása mellett számos érv szól. Használhatók:

• áramtermelésre,
• hőtermelésre,
• vegyipari alapanyagként,
• a közlekedés zöldítésére
• és hidrogén előállítására.

A hazai biogáztermelést a megújuló forrásból származó áram kötelező átvételi rendszere (KÁT) 2016-ig támogatta, de az azt felváltó Metár már kevésbé. Ráadásul Magyarországon a biogáz esetében csak az abból előállított áram előállítása kaphat támogatást, maga a gáz előállítása nem, szemben más országokkal.

Az akcióterv sorra veszi, hogy milyen intézkedésekkel lendíthető be e két megújuló forrásból előállított gáz előállítása, felhasználása, piacuk kibontakozása.

Kiderül a termelési és felhasználói igények földrajzi eloszlása

Az utóbbi, azaz a piac várható alakulásához értékes adatokkal járul hozzá az FGSZ Földgázszállító Zrt., amely felméri, hogy a piaci szereplők honnan hová, továbbá mikor és mennyi biometánt juttatnának a hazai nagynyomású földgázrendszerbe, illetve az elosztóhálózatba, vagy vételeznének azokból. Bár a most kért adatokra a társaságnak van szüksége,

Az igényeket 2024. október 10-ig várja azokkal az esetleges további igényekkel együtt, amelyekben a piaci szereplők azt jelzik, hogy közvetlenül biometánt, származási garanciát (GO) vagy egyéb tanúsítványt (ISCC) vásárolnának.

Az FGSZ ezen igények és azok földrajzi elosztásának tükrében tervezi majd meg a szükséges betáplálási pontok optimális kialakítását. Mint a Világgazdaságnak kifejtette: „A biometán-termelés lehetőségeinek felmérését azért is tartjuk fontosnak, mert amennyiben egymáshoz közel több biometán-termelő is jelentkezik, optimalizálni lehet a betáplálási pont kialakítását (pooling), amely várhatóan kisebb költséggel valósítható meg, mint ha külön-külön csatlakoznának a biometán-termelők.”

Miből lesz elég biogáz és biometán?

A 2030-ra megcélzott 600 millió köbméteres biogáztermelés (amelyet eredetileg a Nemzeti Energia és Klíma Terv – NEKT írt elő) döntően mezőgazdasági eredetű alapanyagigénye rendelkezésre áll Magyarországon. Csakhogy ügyelni kell a fenntarthatóságra is, azaz arra, hogy ezeknek az alapanyagoknak a felhasználása ne akadályozza a mezőgazdasági célok elérését. A fő források egyébként az állati trágya (66 százalék), illetve 16-16 százalékban a feldolgozóipar és a növénytermesztés melléktermékei. E 600 millió köbméter biogáz a NEKT által becsült 9,5 milliárd köbméteres hazai gázfelhasználásnak a 3,4 százaléka. (Mindazonáltal a 2023-as földgázfelhasználás mindössze 8,5 milliárd köbméter volt.)

Miközben a hazai biogázt jellemzően kisüzemekben állítják elő, egyre nagyobb a kereslet a biogázból tisztított biometánra, amelynek üzemei csak évi 10-12 millió köbméteres kapacitással mérethatékonyak. Az uniós felmérések is azt mutatják, hogy inkább a nagyobb biometánüzemek létesítése kívánatos. A nagyobb üzemméret elérését azonban nehezíti, hogy megnő az alapanyag szállítási távolsága és ideje (ezzel a költsége is). Egy átlagos méretű biogázüzem létesítése egy megawattra vetítve a következő:

• maga a biogáz üzem 1,3 millió euró,
• az áramot termelő gázmotor ára 650 ezer euró,
• a hálózati csatlakozás 400 ezer euró.  

Az akcióterv a következő fókuszokat jelölte a centralizált biometán-piacszerkezet számára:

• Az elsődleges cél a biometán-termelés, a gáznak a földgázhálózatba történő táplálásával és közlekedési felhasználásával
• A másodlagos cél a biogázalapú áram- és hőtermelés
• Legfeljebb 100 biogázüzem működik az országban
• Az üzemeket úgy telepítik, hogy 100-500 ezer tonna alapanyaghoz egyidejűleg hozzáférnek, a gázt pedig be tudják táplálni a hálózatba
• Együttműködik az alapanyagot adó élelmiszeripari és az energetikai üzem

Az uniós hátszél megvan

Az elmúlt évek uniós klímapolitikai intézkedései, célszámai új lendületet adtak a biogáz és a biometán piacának – olvasható az akciótervben. A közlekedési szektorra vonatkozó bizonyos előírások máris generálnak bizonyos keresletet. Erre utal, hogy a piac egyre hajlandóbb megfizetni a biogáz szállíthatóvá tételének költségét. A hazai biometán-termelők középtávon legalább 50-50 euróért tudják eladni a gáz megawattóránkénti származási garanciáját, ha van hozzá fenntarthatósági tanúsítványuk. 

A gázhajtású járművek közlekedhetnek biometánnal és bio-LNG-vel, de a finomítóban használt földgáz egy része is kiváltható biometánnal.

Az akcióterv évi 57–82 milliárd forint nemzetgazdasági hasznot feltételez a biogázpiac fejlesztéséből, az energiafelhasználás zöldítésén túl. E többlethaszon évi 279 millió köbméternyi földgáz importjának a kiváltásából (51 milliárd forint), a hazai energiafelhasználás szén-dioxid-intenzitásának csökkenésével felszabaduló szén-dioxid-kvóták eladásából, származási garanciák és tanúsítványok külföldi eladásából, és az előállított biometán negyedének exportjából adódna. Ráadás, hogy új munkahelyek is létrejönnének.

Ám vannak mínuszok is

A remélt haszonnal szemben áll a tőketámogatási és a működési támogatási igény. Az előbbi egy egyszeri 34 milliárdos tétel lenne, az utóbbi évi 17 milliárd forint.

Az ösztönzők között szerepelhet a közlekedési célú biometán-felhasználás kedvezményes adóztatása, illetve a termelők hálózati csatlakoztatásának 50 százalékos állami támogatása. Szükség lehet egy szerződéses, különbözeti ártámogatási rendszerre is. E támogatást 10-15 évre és tenderen lehetne megszerezni. Fedezhető belőle a tenderen adott ajánlati ár és a referenciaár közötti különbözet.  

Támogatni kellene a kapacitásmegőrzést és a hatékonyságnövelést is. Az első forrás a települési zöldhulladék biogáztermelési célú felhasználását segítené, a második például az áramtermelő gázmotorok cseréjét, távszabályozását.

Határértéket kaphatnak a biometán összetevői  

A biometán szállításának a földgázétól eltérő összetevői miatt plusz műszaki feltételei is vannak. Így a biometán-termelőknek többlet gázminőségi előírásoknak kell megfelelniük azért, hogy az elosztó- vagy a szállítórendszerbe kevert biometán-mennyiség ellenére a szállított gáz továbbra is megfeleljen a jogszabályi előírások által meghatározott gázminőségi előírásoknak. 

A jelenlegi hazai jogszabályi környezet földgázra jellemző gázminőségi paramétereket tartalmaz, így a betáplált biometánnak is ezen paramétereknek kell megfelelnie. Azonban már készül egy jogszabálymódosítás, amely várhatóan figyelembe veszi a biometán betáplálással járó eltérő adottságokat is. Várhatóan a következő biometán-specifikus összetevőkre jelöl majd ki a jogszabály határértékeket: szilícium, klór, fluor, szénmonoxid, ammónia, amin, kompresszorolaj, egyéb szennyező anyag.  

Nem mindegy, hol csatlakozik a termelő a vezetékrendszerre

A csatlakozópontig azonban a termelőnek kell kiépítenie és üzemeltetnie a csatlakozó vezetéket a jelenlegi szabályozási környezetben. Célszerű egy meglévő gázátadó állomásra becsatlakoznia. Az e ponton átvett biometán az elosztórendszerbe kerül a rendszer fogyasztásának mértékéig a meglévő technológiával. Az elosztórendszer fogyasztását meghaladó mennyiséget (a helyi fogyasztási adottságok függvényében várhatóan csak a nyári időszakban) kompresszor juttatja a nagynyomású szállítórendszerbe. Ez a megoldás a hibrid betáplálási rendszer.

Más országok rendszer-üzemeltetői már szállítanak biometánt, főleg Nyugat-Európában, például Németországba, Franciaországba, Dániába, Hollandiába, Olaszországba, Spanyolországba.