Gyurcsány pártelnöki posztja nem kérdés - Elemzés a kormányfőről

Válságkormányzás és pártkormányzás

- A kongresszus egyik legfontosabb kérdése, hogy a jelenlegi helyzetben mekkora mozgásteret biztosít a kormány és a miniszterelnök számára a válságkezelésre, a szakpolitikai döntések meghozatalára.

- Gyurcsány Ferenc pártelnökké választását nyilvánvalóan erősíti a kihívó hiánya, ugyanakkor fontos jelzés lehet a kongresszuson résztvevők száma, az, hogy a küldöttek mekkora arányban maradnak távol a döntéshozataltól vagy szavaznak a pártelnök ellen.

- Gyurcsány Ferenc miniszterelnöki és pártelnöki stratégiája egyaránt arra az üzenetre épült, hogy kihívó és alternatíva hiányában nincs értelme semmilyen változásról beszélni a két poszton. Ez a stratégia viszont meggyengült azáltal, hogy a kormány egyre inkább lemaradt az elvárt válságkezelő lépések mögött, és ezzel összefüggésben – elsősorban szakpolitikai téren – kihívókkal került szembe a Reformszövetség, illetve Bokros Lajos által megjelenített alternatívák formájában.

- Politikai szempontból két, a miniszterelnök szempontjából kedvezőtlen esemény is meghatározhatja a kongresszus légkörét: egy a Népszabadságban megjelent, a miniszterelnök-pártelnököt bíráló írás , illetve egy, az MSZP és Gyurcsány Ferenc népszerűségi mélypontját tükröző közvélemény-kutatás .

- A válságkezelést a kormány azzal igyekszik saját pártja és az MSZP törzsszavazói számára elfogadhatóvá tenni, hogy Gyurcsány Ferenc azoknak a társadalmi csoportoknak az oldalára állt, amelyeket szerinte különösen „dermesztően” érinthet például a Reformszövetség programjának végrehajtása. Ez ugyanakkor láthatóan azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a kormány olyan rossz kompromisszumot köt, mely végül sem a választók, sem a gazdasági szereplők, és végül saját pártja igényeinek és elvárásainak sem felel meg.

- Az üzenet tehát megváltozott, és a válságkezeléshez (továbbá a reformkényszerhez képest) előtérbe került a szociális érzékenység, előrevetítve egy majdan ellenzékben is vonzóvá tehető, az akkori kormánnyal szemben meghatározott baloldali „fordulatot”.

- A párton belüli csaták a pártelnöki poszt alatti területeken zajlanak le a kongresszuson, hiszen a tisztújítási folyamat legfontosabb jellemzője, hogy mind a két elnökhelyettesi, mind a három alelnöki posztra eggyel több jelentkező van, mint amennyi szabad hely, és ez a vereséget szenvedett indulók miatt még az elnökség összetételére is hatással lehet.

- A kihívó nélkül induló pártelnökre leadott szavazatok aránya arra is utalhat, hogy az MSZP jelenlegi helyzetéért milyen arányban teszik felelőssé Gyurcsány Ferencet és mennyiben osztják meg a küldöttek a felelősséget közte a pártvezetés egésze, a vezető posztokat és az elnökségi tagságot betöltő politikusok között. Amennyiben a pártelnök támogatottságának aránya magas, az nem tükrözi, hogy a pártvezetés vele szemben erősödni tudott volna.