Szinte csoda: a magyar iparnak van egy ágazata, amin nem fog a háború – elmagyarázzuk, miért szárnyal

A gyógyszeripar és az általános ipari termelés teljesítményét eltérő tényezők befolyásolják Magyarországon. Míg az általános ipari termelésben komoly súlya van az európai, elsősorban német autóipari keresletnek, addig a magyar gyógyszeripar a világpiacra fókuszáló és oda exportáló, jelentős mértékben innovációvezérelt ágazat – kezdte az elemzést Polacsek Csaba.

Hibás döntések sújtják az európai gazdaságot

Az európai gazdasági teljesítmény mögött húzódó összetett folyamatok megértéséhez elsőként az autóipar teljesítményét is meg kell vizsgálni.  „A német autóipari termelés problémáit jelentős mértékben részben külső tényezők, részben ideológiailag vezérelt és véleményem szerint hibás döntések sorozata okozta: elsősorban a német energiapolitika problematikája. A nukleáris energiától való elfordulás, a leválás az orosz gázról és az LNG-re való áttérés, a széntüzelés számos negatív hatással járt. Gyengült az energetikai ellátásbiztonság, a szükséges beruházások miatt drágább lett az energia” – magyarázta a szakértő.

Kiemelte azt is, hogy a koronavírus-járvány miatt visszaestek az újautó-eladások, mert a pandémia idején megváltozott a munkavégzés jellege, illetve a gazdasági recesszió miatt a nagy értékű fogyasztási cikkek kereslete visszaesett. Arra is felhívta a figyelmet, hogy az újautó-értékesítések visszaesése 2019 és 2021 közötti összehasonlításban Európában volt a legmagasabb (23 százalék), míg az USA-ban 12 százalék, Japánban 15 százalék, Kínában pedig egy minimális visszaesést követően már 2 százalékos növekedés volt látható. 

2022-ben a globális ellátási láncok problematikája és a félvezetőhiány miatt a fejlett országokban (EU, USA, Japán) csökkentek a gépkocsieladások, ugyanakkor Kínában és Indiában nőtt a forgalom. Az elektromos járművek esetében az EU versenyhátrányban van Kínával és a Teslával szemben. Az állami támogatások kivezetése után a megfelelő töltési infrastruktúra hiánya miatt a vásárlók jelentős mértékben fordultak el az elektromos járművektől – világította meg az európai autóipar gyengélkedésének okait.

Mi történik a gyógyszeriparban? 

Polacsek Csaba az mondja, a gyógyszeripar esetében más folyamatoknak vagyunk szemtanúi. „A gyógyszeripar Németországban is bizakodó, és általában véve a gyógyszeripar egyike azon kevés ágazatnak, ahol az EU viszonylag komoly szereplő a világpiacon. A PwC évente megjelenő Top 100 kiadványában is jól látszik, hogy miközben Európa jelentősen lemaradt egyes kulcságazatokban – mint az informatika, a telekommunikáció és a bankszektor –, a gyógyszeriparban az európai gyártók ott vannak az élvonalban, illetve az is látható, hogy a gyógyszeripar általában is a piaci átlagot felülteljesítő szektor” – hívta fel a figyelmet a szakértő. Azt mondta, a magyar gyógyszeripar sikerágazatnak tekinthető, mert komoly exportteljesítménye nemcsak a környező országokba és az EU-ba irányul. 

 – fejtette ki. Hozzátette azt is: itt látszik, hogy milyen fontos volt, hogy a Richter megőrizhette függetlenségét, a régió egyik legjelentősebb gyógyszergyártó társasága maradt, komoly k+f-tevékenységgel, globális piaci jelenléttel az EU-n kívül az USA-ban, Oroszországban és a volt szovjet térségben, valamint a Távol-Keleten és Latin-Amerikában is. Ez különösen szembetűnő, ha összevetjük például a lengyel piacon történtekkel, ahol szinte nincs jelenleg komoly önálló k+f-tevékenységgel bíró gyógyszergyár.

A Richter nem megkerülhető

Ha a magyar gyógyszeriparról beszélünk, a Richter egyébként sem megkerülhető. Forgalma közel akkora, mint az utána következő három magyarországi gyógyszercégé együttesen, ráadásul ez döntően exportból származik. Az elemző utalt arra is, hogy a hazai szabályozói környezet, a források szűkülése és egyes nyersanyagok árazása okozhat bizonyos nehézségeket, de az export fontos szerepe miatt a fenti hatások csak korlátozottan jelentkeznek az ágazatban.

A magyar gyógyszeripar kilátásait ugyanazok a tényezők befolyásolják, mint az egész szektort globálisan:  

• meglévő betegségek kezelését célzó termékek iránti társadalmi nyomás;
• a fejlett országok elöregedő népessége miatt bizonyos betegségek növekvő aránya;
• folyamatos innováció az új és/vagy hatékonyabb termékek, kezelési eljárások érdekében, újabb betegségek miatt;
• a Covid megmutatta a folyamatos k+f és a gyors termékfejlesztési és szabályozói képességek fontosságát;
• részben a Covid, részben az általános globális gazdasági és politikai folyamatok is rámutattak a saját ellátási képességek fontosságára, az ellátásbiztonság súlyára.

A fenti tényezők miatt középtávon is a magyar gyógyszeripar folyamatos jó teljesítményére számít az ágazattól – mondta a szakértő.