Míg a kínaiak és arabok bevándorlása valóban évtizedek óta érzékelhető tendencia Európában, az izraeliek tömeges bevándorlásával kapcsolatos hiedelmet a migrációs trendek nem, inkább az ezzel kapcsolatos politikai közbeszéd alapozhatja meg. Azok, akik a zsidók és izraeliek nagy számú bevándorlását várják, előítéletesebbek is velük szemben; a kínaiak, arabok, afrikaiak esetében azonban nincs ilyen összefüggés.
Magyarország vonzó bevándorlási célpontnak számít a magyarok szerint: a válaszadók 58 százaléka számít arra, hogy a jövőben valamilyen népcsoport nagy számban telepedik le Magyarországon. Tekintettel arra, hogy a Tárki korábbi vizsgálatai szerint a bevándorlókkal szemben a hazai közvélemény erősen elutasító, ez az adat erős társadalmi fenyegetettség-érzést tükröz. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a jelenséghez a magyarok mennyire nincsenek „hozzászokva”: jelenleg a bevándorlók népességhez viszonyított aránya meglehetősen alacsony, 2 százalék alatt van, és többségük határon túli magyar.
Ami a konkrét népcsoportokat illeti, a magyar válaszadók csaknem fele (48 százaléka) szerint várhatunk arra a jövőben, hogy Magyarországra nagy számban letelepednek kínaiak. Az arabok illetve a zsidók nagyszámú letelepedésére ehhez képest a lakosság megközelítőleg negyede (26 illetve 23 százaléka) számít. Az afrikaiak betelepülését 17 százalék, a szlovákokét pedig 13 százalék várja. Jóval kevesebben számítanak arra, hogy hollandok (8 százalék), oroszok vagy németek (7-7 százalék) telepednek le hazánkban. Az általunk vizsgált minden népcsoportra igaz, hogy azok, akik tömeges bevándorlásukat várják, alacsonyabban iskolázottak és jobban félnek a bevándorlás bűnözést növelő hatásától.
A kínaiak, illetve az arabok várható bevándorlásának gyakori említése abból a szempontból „indokolt”, hogy ezen csoportok a világ össznépességének jelentős hányadát teszik ki: a kínaiak a Föld összlakosságának 20 százalékát, a muszlim vallásúak körülbelül 23 százalékát. Ráadásul az arab országokból és Kínából az elmúlt évtizedekben jelentős mennyiségű bevándorló érkezett Európába, és jelenlétük Magyarországon is növekedhet az elkövetkező időszakban (a kínaiaké különösen a legutóbbi, a gazdasági együttműködés erősítését kilátásba helyező kínai-magyar csúcstalálkozó után). A zsidók nagyszámú bevándorlását azonban, melyet második leggyakrabban említettek a válaszadók, az elmúlt évtizedekben nem alapozta meg semmilyen demográfiai tendencia, és erre ezen csoport létszáma alapján sem nagyon számíthatunk. Míg Kína összlakossága több mint 1,3 milliárd, a muszlim vallásúaké pedig 1,6 milliárd fő, az Izraelben élő zsidóság kevesebb, mint 6 millió főt, és a világon élő zsidóság összesen is csak 13,5 millió főt tesz ki – ráadásul Izrael az utóbbi évtizedekben sokkal inkább bevándorlási célpont volt, semmint kibocsátó ország.
A zsidók beözönlésével kapcsolatos hiedelem elterjedtsége azzal függhet össze, hogy az antiszemita politikai közbeszédben az izraeliek „honfoglalása” gyakran emlegetett és fenyegető lehetőségként jelenik meg. A zsidókkal szembeni előítéletek és a tömeges letelepedésükben való hit összefüggése az adatokból is jól látható: akik arra számítanak, hogy nagyszámú zsidó jön az országba a jövőben, azok kevésbé fogadnának el zsidót szomszédként, munkatársként vagy éppen házastársként. A kínaiak, az arabok és az afrikaiak esetében viszont nincs így: az ő betelepedésükben hívők nem eleve előítéletesebbek ezen csoportokkal szemben.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.