A református egyház központilag vett fel többmilliárdos devizahitelt

A Magyarországi Református Egyház (MRE) nincs krízishelyzetben, nem kell gazdaságilag megmenteni – hangsúlyozta lapunknak Pásztory Ádám. Az MRE kommunikációs igazgatója elmondta, hogy az államot valóban megkeresték azzal a kéréssel, hogy a lakossági devizahitelek visszafizetésének megsegítéséhez hasonlóan az egyház által felvett hitelek visszafizetésére is valamilyen könnyítési konstrukciót tegyenek lehetővé. Azt viszont nem kérték, és még nem is voltak egyeztetések arról, hogy 14,3 millió svájci frankos (közel 3,5 milliárd forint) devizahitel tartozásukat az állam átvállalja. Lázár János ugyanis azt jelentette be, hogy az önkormányzatok után az egyházak által felvett devizahitelek konszolidációját is tervezi az állam. A miniszterelnökséget vezető államtitkár 15 millió eurónyi devizahitelt említett az egyházak kapcsán.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkársága lapunkkal annyit közölt, hogy a kormány a közeljövőben tárgyal az egyházak által felvett devizahitelek tervezett konszolidációjáról, az érintettekkel megkezdték az egyeztetést az ügyben. Értesüléseink szerint a jövő heti kormányülésen napirendre kerül az egyházak adósságkonszolidációja.

A jelenlegi mintegy 14,3 millió svájci frankos devizatartozásnak közel a dupláját vette fel a református egyház 2003-ban a HVB Banktól, azóta ugyanennyi összeget sikeresen törlesztettünk – mondta lapunknak az MRE zsinati hivatalának pénzügyi osztályvezetője. Lőrincz Szabolcs kiemelte, hogy a református egyház az önkormányzati rendszerhez hasonlóan működik, az egyházközségek, kerületek és megyék önálló jogi személyek és önállóan gazdálkodnak, az MRE ernyőszervezetként működik. A 90-es években elindult az egyházi ingatlan kárpótlás, így a református egyház is sok épületet kapott vissza, ezek azonban rossz állapotban voltak. Nem volt forrás a fejlesztésükre és működtetésükre, ezért választották végül a hitelfelvételt – hangoztatta Lőrincz Szabolcs. Azóta azonban az árfolyam elszállt, és a kamat is nőtt a bankok szerint az ország kockázati megítélése miatt.

A hitelt az MRE vette fel, de aztán a pénzt szétosztották az önállóan gazdálkodó egyházkerületeknek – illetve még a szociális ügyeket intéző szeretetszolgálatnak –, amelyeknek fejlesztési forrásra volt szükségük. Nemcsak a hitelfelvételnél, hanem az áram-, a gáz-, vagy a telefonszolgáltatóknál is központilag lépnek fel.

Az MRE vállalta a garanciát a hitelre. Lőrincz Szabolcs hangsúlyozta, hogy az egyház ingatlanokat nem tud felajánlani fedezetként. Azt az állami járadékot ajánlják fel garanciaelemként, amit a kárpótlás összegeként az egyház örökjáradék formájában folyamatosan kap meg az államtól. A járadék éves mértéke mintegy 2 milliárd forint körül van.

Katolikus egyház: nem kell konszolidáció

A katolikus egyházat is felkereste a kormányzat a devizahitelek esetleges átvállalásával kapcsolatban – közölte lapunkkal a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkársága. Egyházukhoz tartozó intézményeket nem érinti az ügy, ezért nincs szükségük erre az állami segítségre. Más egyházak sem érintettek a deviazeladósodásban. A Magyarországi Evangélikus Egyháznak például az origo szerint kevesebb mint ötmillió forintnyi hiteltartozása van egy budaörsi templomi orgona felújítása miatt, de ennek törlesztése sem okoz gondot.