Brexit Egységbe tömörült az unió, megvan a brüsszeli tárgyalási stratégia

Abban teljes az egység Brüsszelben, hogy a Brexittel mindkét fél rosszul jár, a lényeg, hogy az okozott károkat és a felmerülő bizonytalanságokat a lehető legkisebb szintre szorítsák – ez a célkitűzés vezérelte az unió 27 tagállamának állam- és kormányfőit szombati csúcstalálkozójukon, ahol az Egyesült Királyság kilépésével kapcsolatos közös stratégiát fogalmazták meg. Régen volt ennyire hatékony az EU vezető testülete, büszkélkedett Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, hiszen 15 perc alatt minden felmerült kétséget eloszlattak, így az esemény inkább ceremoniális jelleget öltött. Az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk is „az egységben az erő” mottó fontosságát hangsúlyozta, kizárva a tagállamok különutas politikájának lehetőségét. Juncker viszont elismerte, hogy a konkrét tárgyalások során kialakulnak majd érdeksérelmek egyes tagállamok esetében, s ezeken, ha áldozatok árán is, de túl kell lépniük.

Francois Holland leköszönő francia elnök szerint a Brexit a britek választása volt, azt tiszteletben tartják, de a döntés negatív következményeivel szembesülniük kell majd. A közös Európa értékeit meg kell védeni, és ez sokba kerül majd a briteknek. Európa kőkeményen megvédi érdekeit, de nem áll szándékában büntetni ezzel a briteket – idézi Hollandot a CNN. Csatlakozott hozzá Angela Merkel német kancellár is, aki héten lehűtötte a kedélyeket, megüzenve Londonnak, hogy a kilépéssel nem jön el a kánaán, bármennyire is szeretnék ezt hinni. Hozzátette: nincs összeesküvés a 27-ek részéről, de a Brexit összekovácsolta a közösséget.

Ezt megkönnyítette, hogy az elfogadott alapelvek között váratlan, új elem nem bukkant fel, az aláírt dokumentum kimondja és összefoglalja az ismert követelményeket. Ezek között első helyen szerepel a Nagy-Britanniában élő és dolgozó uniós állampolgárok és az EU tagállamaiban élő britek helyzetének megnyugtató, a kölcsönösség elvét szem előtt tartó rendezése. Ezen polgárok öt éves folyamatos ott tartózkodás után helyiekkel mindenben megegyező jogokat kell élvezniük. Ha ez megvan, a következő pont a számla rendezése lesz. Az elfogadott, folyó uniós költségvetési ciklusban a kilépés utáni időszakra esedékes brit befizetéseket is teljesíteni kell, ennek összegét Brüsszelben 60 milliárd euróra kalkulálják. Az összeg húzós, viszont kifizetése elől nem húzhatják ki a magukat a britek, a hatalmát a júniusi rendkívüli parlamenti választásokon megerősíteni szándékozó Theresa May kormányfő erre állítólag már ígéretet is tett.<hirdetes>

Sarkalatos pont a határkonfliktusok kialakulásának megelőzése. Elkerülendő, hogy az unióban maradó Írország és a kiléptetett Észak-Írország közötti határellenőrzéseket visszaállítsák, noha jogilag ez kötelező lenne. A britek és az írek között születendő határmegállapodást Brüsszel tiszteletben fogja tartani. A brit fennhatóság alá tartozó ciprusi területek és Gibraltár státuszát is hasonló elvek mentén kell rendezni.

Végére marad a legnagyobb horderejű téma, a kereskedelmi kapcsolatok rendszerének új alapokra helyezése. Itt előbb az EU állapodik meg a britekkel, csak ezután következhet a tagállamok és London különalkuja. A lényeg, hogy Brüsszel a versenysemlegesség és az állami támogatások terén nem ismer tréfát, s a kiindulási alap az, hogy a szoros kötődések ellenére is a briteknek van jóval nagyobb szüksége az uniós piacra, mint az uniónak a brit piacra. A felek revolverezhetik ugyan egymást, de ennek sok értelme nincs. A konkrét Brexit-tárgyalások a június 8-ai brit választások után, azaz máris két hónapos késéssel indulnak.