És mi lesz a Brexit másnapján?

Philip Hammond a BBC rádiónak nyilatkozva pénteken kijelentette: „lesz egy folyamat”, amely a brit EU-tagság 2019 márciusára valószínűsíthető megszűnésének másnapján kezdődik, és addig tart, amíg a kilépés feltételeiről szóló, a brit kormány „várakozása és reményei szerint megszülető” megállapodás életbe nem lép.

Arra a kérdésre, hogy ez az átmeneti időszak milyen hosszú lehet, Hammond azt mondta: erre egyelőre nincs pontos válasz, mivel ez a kérdés még nem került hivatalosan napirendre. A pénzügyminiszter szerint azonban „széleskörű a konszenzus” abban, hogy ennek az átmeneti folyamatnak a 2022 júniusában esedékes következő brit parlamenti választásokig véget kell érnie.

Hammond a brit kormányon belül annak az irányzatnak a vezető képviselője, amelynek tagjai szerint a Brexit-folyamat során tekintettel kell lenni a brit üzleti szektor érdekeire is. A pénteki BBC-interjúban is hangsúlyozta: el kell kerülni, hogy Nagy-Britannia úgy lépjen ki az Európai Unióból, „mintha egy sziklafal széléről lépne le”.

A „sziklafal széle” – cliff edge – kifejezés mára a brit politikai közbeszéd szerves részévé vált, és azt a Brexit-változatot jelöli, amelynek alapján a brit EU-tagság a kilépési feltételek fokozatos életbe léptetésére szolgáló átmeneti időszak nélkül szűnne meg, sőt szélsőséges esetben úgy, hogy nem születik megállapodás sem az EU-val a Brexit feltételrendszeréről.

Az átmeneti időszakot a „kemény Brexit” hívei nem pártolják, de Philip Hammond vezetésével egyre szélesebb teret nyer az a meggondolás a kormányon belül is, hogy szükség van az átfogó kilépési megállapodásra az EU-val, és az egyezményben foglaltak érvényesítésére szolgáló bevezetési időszakra is a Brexit után.

Hammond a pénteki BBC-műsorban kijelentette: a brit EU-tagság megszűnése utáni első napon „nagyon sok minden ugyanúgy fog kinézni”, mint addig, például az áruforgalom jórészt ugyanúgy zajlik majd Nagy-Britannia és az Európai Unió között, mint most.

Arra a kérdésre, hogy a Brexit utáni kezdeti időszakban az EU-tagországok állampolgárai is megkötések nélkül beutazhatnak-e Nagy-Britanniába, a brit pénzügyminiszter azt mondta: „bizonyos időbe telik majd”, mire a brit kormány teljes mértékben érvényesíteni tudja az Európai Unióból érkezőkre vonatkozó majdani új bevándorlási szabályozást.

Hammond szerint „ez nem politikai döntés kérdése, hanem ténykérdés”, hiszen a bevándorlás újfajta szabályozásához kiterjedt új infrastruktúrát kell megteremteni, számos új alkalmazottra és új információtechnológiai megoldásokra lesz szükség, „mindez pedig időbe telik”.

Alig egy nappal Hammond pénteki nyilatkozata előtt Brandon Lewis, a brit belügyminisztérium bevándorlásügyi államtitkára viszont azt mondta a BBC rádiónak, hogy a brit EU-tagság 2019 márciusára várható megszűnésével véget ér a munkavállalók szabad beáramlása is az Európai Unió tagállamaiból, és addigra már hatályban lesz az új brit bevándorlási szabályozás.

A szabad munkaerőmozgás az Európai Unió négy alapvető szabadságjogának egyike – a javak, a tőke és a szolgáltatások szabad áramlásával együtt -, és Lewis szerint ha Nagy-Britannia kilép az EU-ból, ezeket az alapelveket „nyilvánvalóan” nem fogja jelenlegi formájukban érvényesíteni.

Lewis közvetlen főnöke, Amber Rudd belügyminiszter ugyanakkor a Financial Times című londoni üzleti napilapban ugyanaznap megjelent írásában arról biztosította a brit üzleti szektort és a külföldi EU-állampolgárokat, hogy a brit EU-tagság megszűnése után sem zárulnak be hirtelen az ajtók, mivel Nagy-Britanniának is érdeke, hogy „a legtehetségesebb, legjobb” munkavállalók számára vonzó helyszín maradjon.