A kampányban az elnökké választott Emmanuel Macron egyik fő választási ígérete volt a jelentős adócsökkentés a magánszemélyek és a vállalatok számára egyaránt. Többek között arról volt szó, hogy a jelenleg 33,3 százalékos társasági adót 2022-re az európai átlagszintre, 25 százalékosra csökkenti, de már jövőre megkezdi az adóterhek enyhítését. Vagyonadót például majd csak az ingatlanok után kell fizetni, és kisebbek lesznek a helyi adók is. A múlt héten azonban Édouard Philippe kormányfő felvetette, hogy halasszák 2019-re az első adócsökkentéseket, mert a költségvetésben nyolcmilliárd eurós lyuk tátong. A felháborodás hatására Macron a hét végén megígérte, hogy jövőre mégis lesz adócsökkentés, melynek összege eléri majd a hétmilliárd eurót.
Franciaország az adóterhelést illetően uniós csúcstartó. Az adóból befolyt összeg 2016-ban elérte a GDP 48 százalékát, ennek ellenére a hiányt még soha nem sikerült a Brüsszel által elvárt 3 százalék alá csökkenteni, és a költségvetés 1974 óta nincs egyensúlyban. A deficit idén várhatóan a GDP 3,2 százalékát teszi majd ki a kormány által előre jelzett 2,8 helyett és a tavalyi 3,4 után. Az EU-ban Franciaországban a legmagasabb az állami kiadások GDP-hez viszonyított aránya, tavaly megközelítette az 57 százalékot.
Macron azt ígérte, hogy a hiányt még az idén 3 százalékra szorítja. Ezt a célt még nehezebb lesz elérni adócsökkentés mellett, az elnök azonban kormányfőjének ellentmondva ragaszkodik hozzá – írta a Reuters párizsi pénzügyminisztériumi forrásokra hivatkozva. Nem tudni, mennyi köze lehet Macron adózással kapcsolatos hirtelen döntésének ahhoz, hogy a francia Davosnak is nevezett, vasárnap véget ért, négynapos gazdasági konferencián a résztvevők jelentős része élesen bírálta a csökkentés esetleges elhalasztását, bár többnyire csak magánbeszélgetéseken. Többen úgy vélték, hogy az 50 milliárd eurós befektetési terv helyett a kormánynak inkább az adókat kellene sürgősen megvágnia. A konferencia zárónapján Bruno Le Maire pénzügyminiszter utalt arra, hogy ebben a kérdésben a kabineten belül is vita van, de mindenkit megnyugtatott, hogy megvan a terve: olyan mértékben akarja megvágni az állami kiadásokat, hogy a deficit és az adók csökkentésére is mód legyen. A spórolás jegyében már korábban bejelentették, hogy elhalasztják a közalkalmazottak idénre tervezett béremelését.
Bruno Le Maire pénzügyminiszter a konferencián ígéretet tett arra, hogy megvédik a stratégiai iparágakban működő francia nagyvállalatokat az ellenséges felvásárlástól. A kormány üdvözli „a befektetőket, de a ragadozókat nem”, és fel fog használni minden szükséges eszközt arra, hogy megvédje az ország gazdasági és stratégiai érdekeit – figyelmeztetett, bár konkrét példákkal adós maradt. Az Egyesült Államokhoz hasonlóan Franciaországban is beavatkozhat a kormány, hogy megakadályozza a nemzetgazdaság szempontjából fontosnak minősített vállalatok felvásárlását – emlékeztetett ezzel kapcsolatban a Bloomberg. Hoztak egy ilyen rendeletet például 2005-ben, amikor megindult a spekuláció, hogy a PepsiCo fel akarja vásárolni a Danone-t. A korábban elsősorban a védelmi iparra vonatkozó törvényt 2014-ben kiterjesztették az energetikára, a szállításra és az egészségügyre is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.