Brexit: messze még a megoldás

Az egyeztetéseket lezáró sajtóértekezleten Barnier rámutatott: messze van még az, hogy a kereskedelmi tárgyalások megkezdését javasolhassa a brüsszeli testület a Brexit után bennmaradó „huszonhetek” vezetőinek. Elmondta, a mostani fordulón bizonyos kérdésekben sikerült továbblépni, áttörés azonban nem született egyik területen sem. Hozzátette, a legnagyobb előrehaladást az ír-északír határellenőrzés ügyében tudták elkönyvelni, ami szakértők szerint a tárgyalások legkevésbé problémás pontja.

Barnier London szemére vetette, hogy „lehetetlent” követel, többek között beleszólást az egységes európai piac szabályozásába, miközben azon kívül akar maradni. A főtárgyaló Theresa May szavaival gúnyolódott. „A Brexit Brexitet jelent, az egységes piac elhagyása az egységes piac elhagyását jelenti, és ha emellett döntöttek, akkor annak meglesznek a következményei” – fogalmazott.

A főtárgyaló ezúttal is figyelmeztetett az idő szorítására, mint mondta, minden egyes nappal közelebb kerülünk az Egyesült Királyság kilépéséhez. Barnier szerint a legfontosabb kérdés, hogy 2019. március 29-én rendezett kiválásra kerül-e sor, vagy megállapodás nélkül lép ki az Egyesült Királyság az EU-ból. A volt francia külügyminiszter az előbbi opciót közös érdeknek, az európai kontinens érdekének nevezte.

Változatlanul nem értenek egyet a felek az európai bíróság jövőbeni hatáskörével, illetve a kilépéskor fizetendő összeggel kapcsolatban sem. Barnier szerint a brit tárgyaló küldöttség nem volt hajlandó megmondani, mekkora összeget fizetne, csak azon vitatkoztak, mi nem tetszik nekik az EU számításaiban. Véleménye szerint ezzel Nagy-Britannia világossá tette, hogy nem szándékozik teljesíteni pénzügyi kötelezettségeit a kilépés után.

Barnier összességében pesszimista hangot ütött meg, többször is figyelmeztetett, hogy telik az idő, és úgy vélte, kevés az esély arra, hogy az október végi uniós csúcson képes lesz olyan haladásról beszámolni, amely lehetővé tenné, hogy a 27-ek felhatalmazzák a továbblépésre, a kereskedelmi kapcsolatokat meghatározó tárgyalások megkezdésére. A hírre egyhetes mélypontjára zuhant a font árfolyama.

David Davis brit Brexit-ügyi miniszter valamivel derűlátóbbnak tűnt. Hangsúlyozta, hogy több területen is konkrét előrelépés történt, nem csak egy kérdésben, mint Barnier szerint. Elismerte azonban, hogy a nézetkülönbségek továbbra is jelentősek a felek között.

A tárcavezető arra kérte az Európai Bizottságot, hogy bizonyos kérdésekben mutasson nagyobb rugalmasságot a folyamat felgyorsítása érdekében. A brit megközelítés jóval „rugalmasabb és pragmatikusabb”, mint az unióé – tette hozzá.

Davis kijelentette továbbá, hogy országa eleget fog tenni a nemzetközi kötelezettségeinek, és nemcsak jogi, hanem erkölcsi kötelességeinek is. A brit kilépés után bennmaradó „huszonhetek” vezetői októberben döntenek arról, hogy megfelelő ütemben haladnak-e az egyeztetések ahhoz, hogy megkezdődhessenek a kereskedelmi tárgyalások, de Brüsszelben egyre többen kételkednek benne, hogy már ekkor tovább tudnak lépni.

A Brexit az egyik legfontosabb téma Theresa May brit kormányfő háromnapos japán látogatásán is. Vendéglátója, Abe Sindzó megígérte, hogy Japán az unióból való kilépés után is elkötelezett marad Nagy-Britannia iránt, de figyelmeztetett: a vállalatoknak „átláthatóságra és kiszámíthatóságra” van szükségük. A Guardian tudósítása szerint azonban feltűnően kerülte megígérni, hogy a Brexit után igyekszik gyors kereskedelmi megállapodást kötni Nagy-Britanniával, pedig May részben ezt remélte a látogatástól.

A két kormányfő tegnap felszólalt a japán–brit gazdasági fórumon, amelyen May ismét azt ígérte, hogy London igyekszik majd a lehető legszabadabb és legsúrlódásmentesebb kereskedelmet biztosítani az EU-val, és megdicsérte a Nissant, amiért a Brexit-népszavazás után is úgy döntött, hogy marad Nagy-Britanniában. Ezernél több japán vállalat mintegy 160 ezer embert foglalkoztat Nagy-Britanniában, és különösen az autóiparban nagy az aggodalom a Brexit miatt. Andy Palmer, az Aston Martin vezetője, aki mintegy kéttucatnyi üzletemberrel együtt elkísérte a kormányfőt a szigetországba, arra figyelmeztetett, hogy több vállalat is elhalasztja a befektetéseket mindaddig, amíg nem tisztázódik a helyzet. Emlékeztetett, hogy egy új autó megtervezése négy évet és több milliárd dollárt emészthet fel, tehát alapos megfontolást igényel, hogy belevágjon-e az ember. A vámunióból való kilépés Palmer szerint a luxusautó-gyártókat nem igazán aggasztja, álmatlan éjszakákat a vámmentesség esetleges megszűnésével járó bürokrácia okoz nekik. „Azzal nem tudok megbirkózni, ha az autóim hat hónapig állnak egy francia kikötőben. Ez sokkal ártalmasabb az üzletnek” – jelentette ki.

A Lisszaboni Szerződés 50. cikke értelmében az uniós tagság a kilépési szerződés hatályba lépésével, vagy annak hiányában a távozási szándék (2017. március 29-i) bejelentése után két évvel szűnik meg, de a kiválási tárgyalások a tagállamok konszenzusos döntésével meghosszabbíthatók. Az Egyesült Királyságban tavaly júniusban tartottak népszavazást az ország EU-tagságáról, amelyen a választók 52 százaléka a kilépésre szavazott.

https://www.vg.hu/kozelet/brexit-ugyi-miniszter-erre-van-szukseg-az-elorelepeshez-592051/