Theresa May már megint visszakozott

A brit vállalatok egyre jobban aggódnak amiatt, hogy mi lesz a gazdasággal az Európai Unióból való kiválás után, mind kevésbé hajlamosak új munkaerő felvételére és befektetésre – erősítette meg az eddigi folyamatokat a humán erőforrás piacán tevékenykedő cégeket tömörítő szövetség, a Recruitment and Employment Confederation (REC) új jelentése. A munkaadók gazdasági bizalmi indexe a júniusi +6-ról –3 pontra zuhant, a megkérdezett 601 vállalat 31 százaléka a helyzet további romlására számít, és csak 28 százalékuk gondolja úgy, hogy az javulni fog. A munkaerő-felvételt és a befektetést mutató bizalmi index 10 pontra süllyedt, ami a tavalyi Brexit-népszavazás óta a legalacsonyabb érték.

Egy hét múlva folytatódnak a kilépési tárgyalások, és bár a brit kormány több munkadokumentumot is nyilvánosságra hozott az elmúlt hetekben, a kép még mindig nem tisztul. „Az EU tanácstalan és össze van zavarodva a Brexit utáni brit kereskedelmi terveket illetően – nyilatkozta a Bloombergnek Leo Varadkar ír kormányfő. – Jelenleg a lehető legjobb kereskedelmi megállapodással rendelkeznek, az elképzelhető legjobbal, ez a vámunió és hozzáférés az egységes európai piachoz.” London szerinte irreális követelményekkel áll elő, amikor meg akarja tartani az uniós tagsággal járó összes előnyt anyagi áldozatok és felelősségvállalás nélkül.

Az iparvállalatok mellett aggódnak a repülőterek is. A manchesteri, a stanstedi, a heathrow-i, a gatwicki és a londoni repülőtér tulajdonosai a kormányhoz fordultak, és közösen sürgetnek mielőbbi megállapodást a szektorra vonatkozóan a Brexit utáni időkre. Szerintük maga a kiválás körüli bizonytalanság elég ahhoz, hogy akár 41 százalékkal csökkenjenek a foglalások – számolt be a Guardian. A legsötétebb becslések 8 millióval kevesebb utassal számolnak 2019-re, de az átlagos előrejelzés szerint is 2,3 millióval, vagyis 11,5 százalékkal kevesebb helyfoglalás várható a kilépés bejelentése és a kiválás közötti időszakra. Hasonlóra számíthat a légi szállítás is.

A bizonytalanságok miatt augusztus eleje óta 3 százalékkal gyengült a font, és szerdán június vége óta első ízben esett az árfolyama 1,28 alá a dollárral szemben.

A piacokat tehát nem nyugtatta meg Theresa May kormányfő újabb pálfordulása: a kormány szerdán nyilvánosságra hozott állásfoglalása szerint csak közvetlenül szűnik meg a kilépés után az Európai Unió Bíróságának hatásköre az Egyesült Királyságban, és a megfogalmazás többek szerint azt jelenti, hogy a testület döntései 2019 után is szerepet játszanak majd a brit jogrendszerben.

Az utóbbi hetekben nyilvánosságra hozott dokumentumok közül ez a legfontosabb, Brüsszel számára ugyanis elsődleges kérdés a bíróság hatásköre az uniós állampolgárok majdani jogai miatt. May korábban ragaszkodott hozzá, hogy a kiválás után az ország kikerüljön a luxembourgi testület hatásköréből, „teljesen független és szuverén ország” legyen, most viszont úgy tűnik, hogy a kormány belátta: nem lehet teljesen kizárni a bíróságot, ha szoros jövőbeni kapcsolatot akar az unióval.

Dominic Raab igazságügyi miniszter a BBC-nek azt mondta, hogy a kormány a választott bírósági rendszert preferálja, hasonlóan az EU és Kanada közötti szabadkereskedelmi egyezményhez. A Bloomberg szerint megoldás lehet az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) bírósága is, amely Izland, Liechtenstein és Norvégia, illetve az EU közötti ügyekben dönt, ítélete azonban az EU bíróságáéval ellentétben nem kötelező érvényű.