Túlzó a negyvenmilliárd eurós lelépési díj

Spekulatívnak és helytelennek minősítette a brit kormányfő hivatalának egyik név nélkül nyilatkozó illetékese a The Independentnek azokat a hétvégi híreket, melyek szerint London kész lenne 40 milliárd euró lelépési díjat fizetni az Európai Uniónak, és a The Times is úgy értesült, hogy ez az összeg „messze meghaladja” azt, amely eddig felmerült vagy amelyet Theresa May miniszterelnök egyáltalán hajlandó fontolóra venni. Peter Bone konzervatív képviselő egyenesen kijelentette, hogy a 40 milliárdot aligha fogadná el a parlament. A tervek szerint May augusztus végére időzített beszédében valószínűleg részletesen kifejti, milyen megállapodást szeretne Brüsszellel, és várhatóan ekkor nevezi majd meg a London által vállalhatónak tartott összeget.

A 40 milliárdos ajánlatról a The Sunday Telegraph számolt be, és forrásai szerint az ajánlat azt célozná, hogy feloldja a kilépési tárgyaláson kialakult patthelyzetet. A két fél eddig semmilyen haladást sem ért el, nagyrészt azért, mert a kormányon belül is élesek az ellentétek a célokat illetően, így Brüsszel még mindig nem tudja pontosan, hogy Nagy-Britannia valójában mit is akar. Ezt egyébként a választók sem díjazzák: az ORB International friss felmérésének eredménye szerint a megkérdezettek 61 százalékának negatív a véleménye azzal kapcsolatban, ahogy a brit kormány a Brexit-tárgyalásokhoz viszonyul. Ez az arány júniusban 56, májusban 46 százalék volt – emlékeztetett a Reuters. A válaszadók 44 százaléka nem bízik benne, hogy a kabinet képes az ország számára kedvező megállapodást kötni Brüsszellel, 35 százalék van ellentétes véleményen, 21 százalék a válaszolni nem tudók aránya.

A bizonytalanság hatása minden szinten érződik, lassul a gazdaság, a tavaly nyári Brexit-népszavazás óta gyengül a font, nő az infláció, stagnál a béremelkedés üteme, a fogyasztók pedig egyre kevesebbet költenek immár harmadik hónapja – ilyesmire négy éve nem volt példa. Júliusban 0,8 százalékkal fogták vissza a kiadásaikat a tavalyi esztendő azonos időszakához képest – derült ki az IHS Markit és a Visa hétfőn nyilvánosságra hozott jelentéséből, amely szerint elsősorban közlekedésre és kommunikációra (6,1 százalék), valamint ruházatra (5,2 százalék) fordítottak kevesebbet, de nagy a visszaesés a háztartási eszközök és az élelmiszerek esetében is. Értékelhető mértékű, 6 százalékos növekedést csak a szállodai, éttermi és szórakozóhelyi költésben jeleztek, mert a gyenge font miatt a külföldi nyaralás helyett többen választják a hazai lehetőségeket.

A Brexit miatti bizonytalanság folyamatosan gyengíti a londoni ingatlanpiacot is: 2009 óta először fordult elő, hogy egymás után negyedik hónapja csökkennek a londoni lakások bérleti díjai. A Bloomberg beszámolója szerint júliusban az átlagos bérleti díj 1564 font volt, 0,6 százalékkal alacsonyabb az egy évvel korábbinál.

Egy másik jelentésből az derült ki, hogy változatlanul nagyok a különbségek a Nagy-Britanniában élő etnikai csoportok életszínvonala között: egy átlagos bangladesi háztartás például 35 százalékkal, évi 8900 fonttal kevesebb bevétellel rendelkezik, mint egy fehér brit család. A pakisztániak esetében a különbség 8700 font (34 százalék), míg a fekete afrikaiaknál 9800 font (44 százalék) – számolt be a Resolution Foundation.

https://www.vg.hu/kozelet/brit-kilepes-raszoltak-theresa-mayre-568627/

Az intézet kutatása szerint azonban ezen etnikai csoportok jövedelme nagymértékben emelkedni kezdett: a bangladesiek esetében 38 százalékkal 2001–03 és 2014–16 között, ami majdnem a háromszorosa a fehér háztartások 13 százalékos bővülésének. A pakisztániak jövedelme ugyanebben az időszakban 28 százalékkal lett magasabb. A pakisztáni és a bangladesi férfiak fizetése 2001 óta 28 százalékkal emelkedett, míg a többi etnikai csoportnál mindössze 1 százalékos volt a növekedés, az életszínvonal-különbségek így a nők foglalkoztatása miatt jelentősek. Míg ugyanis a fehér háztartások

72 százalékában dolgoznak a nők, a pakisztániak és a bangladesiek esetében az arány ennek csak a fele:

37, illetve 35 százalékos.