Trump és May szabadkereskedelmi megállapodást kötne

Visszakozott Donald Trump a Theresa May brit miniszterelnökkel közös pénteki sajtótájékoztatón azután, hogy egy aznap publikált interjúban leszólta a legújabb brit Brexit-javaslatcsomagot. „Ha így egyeznek meg, akkor az Európai Unióval üzletelnénk az Egyesült Királyság helyett. Van elég bajunk az EU-val, szóval egy ilyen megállapodás valószínűleg véget vetne az Egyesült Államokkal való komoly kereskedelmi kapcsolatuknak” – idézi a Reuters hírügynökség az amerikai elnök korábbi nyilatkozatát. Trump délután már arról beszélt, bármilyen Brexit-megállapodás szülessen is a jövőben, amerikai részről nem lesz vele probléma.

Kijelentette, hogy a korábbi kritikát csak a szájába adta a sajtó, nem is becsmérelte a csütörtökön nyilvánosságra hozott brit dokumentumban szereplő terveket. Mi több, az amerikai és a brit vezető egyetértett abban, hogy a Brexit után szabadkereskedelmi megállapodást kötnének.

Trump leszögezte: bár a britek kilépése az Európai Unióból „trükkös” lehet, ő derűlátó az üggyel kapcsolatban. May pedig hangsúlyozta, hogy a Brexit-megállapodás nem korlátozza majd az USA-val vagy más nem EU-s országgal köthető kereskedelmi egyezségeiket. Ám az, hogy végül pontosan milyen megállapodást köt egymással az EU és az Egyesült Királyság, sok szempontból kérdéses. Az ellenzék már a múlt hét elején tiltakozott a kevésbé keményvonalas Brexit-tervek ellen, s az uniós Brexit-főtárgyaló, Michel Barnier is eléggé homályosan nyilatkozott, miután nyilvánosságra hozták a legújabb londoni javaslatokat tartalmazó dokumentumot.

Kielemezzük az indítványokat, aztán jövő héten tárgyalunk róla

– mondta, arra utalva, hogy a héten találkozik Dominic Raab brit Brexit-ügyi biztossal, akit csak néhány napja neveztek ki David Davis lemondása után. Davis (és mellette Boris Johnson külügyminiszter is) amiatt köszönt le tisztségéről, mert szigorúbb Brexitet akar.

A londoni kormány legújabb javaslatcsomagja közös, az ipari és a mezőgazdasági árucikkek kétoldalú forgalmára kiterjedő szabadkereskedelmi térség létrehozását indítványozza, ezzel megvédenék a már kialakult beszállítói hálózatrendszert, szükségtelenek lennének a vámellenőrzések a határon, s hosszabb raktározási kényszer sem alakulna ki. A brit GDP 80 százalékát adó szolgáltatási szektor azonban megsínyli, ha Brüsszel is belemegy az angolok szabadkereskedelmi javaslatába, mivel az csak a fizikai áruk szabad áramlását tenné lehetővé.

Az Egyesült Királyság szeretné ugyan elkerülni, hogy fizikai határt állítsanak fel az ír–északír határon, ám azt is leszögezték, a személyek szabad határátkelését meg kell szüntetni.

A csütörtökön közzétett Brexit-dokumentum szerint mindemellett lehetővé tennék az uniós állampolgárok számára, hogy Angliában dolgozzanak, és azt is biztosítanák, hogy a brit diákok az EU-ban, az uniós diákok pedig az Egyesült Királyságban tanulhassanak. A londoni kormány vállalja, hogy a munkavállalóknak a Brexit után is a korábbiakkal megegyező szintű védelmet és jogokat garantál.

A teljes cikket a Világgazdaság hétfői számában olvashatja