Szovjet módszerekkel éheztetné ki Oroszországot a G7, és ez visszaüthet

A G7 csoport állam- és kormányfői megállapodtak, hogy megvizsgálják ársapka bevezetésének lehetőségét az orosz olaj importjára. Az ötlet az Egyesült Államoktól származik, és az orosz energiától erősen függő Olaszország szerette volna kiterjeszteni a gázra is. Franciaország a Reuters jelentése szerint még tovább menne, és a többi forrásból származó energiahordozóra is alkalmazná az ársapkát.

A terv „célja kiéheztetni Oroszországot, megfosztani Putyint a legfőbb készpénz-forrásától, és lenyomni az orosz olaj árát” 

– mondta ezzel kapcsolatban a CNN-nek egy magas rangú amerikai illetékes. A mechanizmust egyelőre még csak fontolgatják, így nem lehet pontosan tudni a részleteket. A Bloomberg szerint azonban a legkézenfekvőbb lehetőség, hogy a biztosítások és a szállítások korlátozása révén érjék el, hogy orosz energiahordozó ne juthasson el a vásárlókhoz a megszabott ár felett. A lap ezzel kapcsolatban emlékeztet, hogy a világ tankerflottájának mintegy 95 százalékát a londoni International Group of Protection & Indemnity Clubs, illetve európai székhelyű cégek biztosítják. 

A nyugati kormányok megpróbálhatják azzal kényszeríteni a vevőket, hogy az ársapka betartásához kötik a biztosítást.

Az oroszoknak hat dollárba kerül egy hordó olaj kitermelése, és ha az ársapkát ennek közelében szabnák meg, az komoly csapást jelentene Moszkva számára, miközben a remények szerint azt is garantálná, hogy az energiahordozó továbbra is a piacon marad. Ráadásul a globális inflációs nyomás is enyhülne, mivel Oroszország a világ egyik legnagyobb olajexportőre. Vannak azonban problémák. Az Európai Uniónak például újra meg kellene nyitnia a 6., az orosz olajimportot érintő szankciós csomagjának jogi szövegét, amelyet csak hosszas vita után voltak képesek véglegesíteni.

Ráadásul semmi garancia nincs rá, hogy Moszkva beleegyezik abba, hogy mások által megszabott áron értékesítse az olaját. Vlagyimir Putyin orosz elnök már bebizonyította, hogy nem fél leállítani a földgázszállítást olyan uniós tagállamokba, amelyek nem hajlandóak engedni a követelésének, és rubelben fizetni. Ráadásul egyre több szakértő, legutóbb Jeffrey Schott, a Peterson Institute for International Economics vezető kutatója figyelmeztetett, hogy a G7-eknek rövid távon fel kell készülniük az orosz gázszállítások teljes leállítására. 

Így aztán egyáltalán nincsen kizárva, hogy Putyin kész lesz egy ideig visszatartani az olajat is a világpiacról, mert úgy gondolja – nem teljesen alaptalanul –, hogy ezzel súlyosabb károkat okoz az európai és észak-amerikai gazdaságoknak, mint a sajátjának.

Nem kevésbé fontos kérdés, hajlandó lesz-e Kína és India beszállni a játékba. Mindkét ország jelentős mennyiségben vásárolja az orosz olajat, és az ársapka ugyan éppen emiatt nagyon is gazdaságos lenne a számukra, ronthatná viszont a hosszú távú kapcsolataikat Moszkvával. Oroszország a nyugati szankciók miatt eleve olcsóbban adja az olajat, és ezt kihasználva Kína a múlt hónapban napi kétmillió, India majdnem 900 ezer hordó olajat importált. A Bloomberg szerint elképzelhető, hogy a két ország inkább elfogad orosz biztosításokat az európaiak helyett, mintsem hagyja, hogy mások szabják meg, milyen áron vásárolja a kulcsfontosságú energiahordozót.

Szakértők is aggódnak a terv miatt, amelyet a Politico úgy jellemzett, hogy „a szabadkereskedelem homlokzata mögött a G7 most inkább úgy viselkedik, mint a szovjet tervbizottság”. „Nem látom, hogyan működhetne ez a terv, mert konfrontatív lépés lenne, amelyre a termelők a termelés csökkentésével reagálnának. Most nem engedhetünk meg magunknak egy energiaháborút” – idézte a lap Simone Tagliapietrát, a brüsszeli Bruegel energiaelemzőjét. Adam Posen, a washingtoni Peterson Institute for International Economics elnöke még velősebben fogalmazott. „Ez az ötlet bukásra van ítélve” – mondta.