késleltetett adatok
Árfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
Több hatás érvényesül az oroszországi munkaerőpiacon. A Kreml önti a pénzt a „különleges hadműveletbe”, duzzasztják a hadsereg létszámát, de már másfél éve tart az elvándorlási hullám is. A munkaerő megtartása érdekében a vállalkozások kénytelenek magasabb bért fizetni.
Júniusban éves alapon 10,5 százalékkal nőttek a bérek a Szövetségi Statisztikai Szolgálat adatai szerint
(persze az orosz hivatalos statisztika eredményeit érdemes fenntartással kezelni – a szerk.), ami meghaladja a 9,4 százalékos elemzői konszenzust. Ezzel már kilencedik hónapja tart töretlenül a bérek emelkedése, amire némi magyarázatot ad, hogy időközben a Kreml 300 ezer tartalékos mozgósításáról döntött, és folyamatosak a toborzóakciók. Ebben a környezetben a cégek béremeléssel igyekeznek megtartani a munkaerőt.
A megüresedő pozíciók betöltése egyre nehezebb – 2022 februárja óta oroszok százezrei vándoroltak el hazájukból, elsősorban a képzettebb réteg távozott, ami csak tetézi a gondokat.
Ugyanakkor tény, hogy a munkaerőhiány csak az egyik oka a bérek emelésének.
Gerjesztett bérkiáramlás?
Márciusban elnökválasztás lesz Oroszoroszágban, így Putyin elnök elemi érdeke, hogy növelje népszerűségét. Miután a fronton aratott nagyszabású győzelmekről – bármennyire is igyekeznek torzítani a valóságot az állami médiában – nem tudnak beszámolni, így marad a hátország életszínvonalának emelése – ez persze halálra ítélt elképzelés egy háborúban álló országban. Ám a politikai irányítás valószínűleg minden követ megmozgat az elkövetkező nagyjából fél évben, hogy Putyin elkezdhesse ötödik elnöki ciklusát.
Talán azt is ki lehet most jelenteni, hogy a bérek további emelése a Kreml első számú prioritásává lépett elő.
A Bloomberg Economics elemzői legalábbis biztosra veszik a bérkiáramlás növekedését a következő hónapokban. Azt valószínűsítik, hogy tovább emelik a költségvetési kiadásokat, amivel a közszféra dolgozóit támogatják, miközben az árnövekedés üteme változatlanul alacsony marad. Összességében szerintük a bérek februárban érhetik el a csúcspontot, közvetlenül a márciusi szavazás előtt.
Megéri dolgozni
Miközben töretlen a béremelés, a munkanélküliség is új rekordmélypontra, 3 százalékra csökkent, ami szintén a munkaerőpiac szűkösségére utal. Azt, hogy a folyamatokat teljes mértékben a Vörös térről irányítják, az is igazolja, hogy
jövőre 18,5 százalékkal (!) emelik a minimálbért az idei 6,3 százalék után, a háborúban álló Oroszországban.
Tovább fűszerezi a helyzetet, ha megnézzük az infláció (hivatalos) alakulását: a Tradingeconomics szerint az éves árindex júliusban 4,3 százalék volt, igaz, áprilisban csupán 2,3 százalékot mértek. Viszonyításképpen, az eurózóna fogyasztói árindexe augusztusban 5,3 százalékot ért el, míg Magyarországon a KSH júliusra 17,3 százalékot közölt. Kijelenthetjük tehát, hogy
nem az egekbe szökő infláció miatt „kénytelen” emelni a Kreml a minimálbért, hogy a legelesettebb réteg reálbérének értéket megőrizze. Éppen ellenkezőleg: fogyasztást gerjeszt, ami a relatív jólét érzését keltheti
a voksolás előtt. Ezt Putyin elnök a minap meg is erősítette:
A fizetéseknek és az emberek életszínvonalának tovább kell emelkednie. A munkaerőpiaci helyzet most ugyan stabil, de erre folyamatosan oda is kell figyelnünk!
– fogalmazott Oroszország első embere.
Nincsenek megdöbbenve a szakértők
Az oroszországi állami bérnövekedés tradicionálisan szorosan korrelál a választási kampányok végével: ez alól 2024 első hónapjai sem jelentenek majd kivételt, 8-9 százalékos éves bérnövekedési ütem várható ekkor
– vélekedik Alekszandr Isakov orosz közgazdász, a Bloomberg Economics elemzője. Ugyanakkor most először fordul elő, hogy a bérek tartósan meghaladják a versenyszféra termelékenységének növekedését.
Az orosz gazdaság valóban alkalmazkodik a szankciókhoz, és az orosz lakosság valóban úgy érzi, saját családját nem érhetik negatív gazdasági fejlemények – erre utal a magát függetlennek valló Levada Központ felmérése.
Rubel: a gyenge pont
Miközben a Kreml mindent megtesz, hogy növelje Putyin népszerűségét, a jegybanknak meg kell küzdenie az orosz pénz meredek leértékelődésével.
A rubel idén a dollárral szemben 23 százalékot veszített az értékéből,
így tehát a rendszerbe mélyen beépült a súlyos inflációs fenyegetés is.
Nem is csoda, hogy az orosz központi bank váratlanul 3,5 százalékponttal 12 százalékra emelte a rubel irányadó kamatát, és azt is közölte, hogy az év hátralévő részében tartózkodni fog a devizavásárlástól. Tény azonban, hogy a török líra és az argentin peso után az orosz rubel a legrosszabbul teljesítő valuta az idén a feltörekvő piacokon. A jegybank a következő ülését szeptember 15-én tartja, de a döntéshozók már most is a jegybanki 4 százalékos cél felett lévő inflációs nyomásra hívták fel a figyelmet – így tehát egy következő kamatemelést sem lehet kizárni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.