Pánik az embargó előtt – Kína rekordértékben importál csipgyártó berendezéseket

Kína idén júniusban és júliusban közel 5 milliárd dollár értékben importált csipgyártó berendezéseket, ami 70 százalékkal több az előző év azonos időszakában elért 2,9 milliárd dollárnál. A behozatal nagy része két olyan országból, Japánból és Hollandiából származott, amelyek az Egyesült Államokkal közösen korlátozásokat vezettek be, hogy lassítsák Peking technológiai fejlődését. 

A szigorítás értelmében a gépek vásárlóinak engedélyt kell kérniük a holland és a japán kormánytól az üzletek teljesüléséhez. A szigetország exportkorlátozása július 23-án lépett életbe, míg Hollandiáé szeptember elsején fog. A kínai cégek azonban amiatt aggódnak, hogy nem kapnak majd engedélyeket, illetve jóval kevesebb csipgyártó berendezést tudnak vásárolni a jövőben – derül ki az FT elemzéséből.

Mivel a távol-keleti óriás el akarja kerülni, hogy fennakadásokkal szembesüljön, ezért az elmúlt hónapokban felpörgette a behozatalt: tavaly a holland import 217,2 millió dollárt tett ki a nyár első két hónapjában, míg  idén a vizsgált időszakban több mint másfél milliárd dollárt ért el, vagyis majdnem meghétszereződött. A japán behozatal is nagyot ugrott: 1,4 milliárd dollárt ért el 2023. júniusban és júliusban, míg az előző év azonos időszakában 969 millió dollár volt az értéke. 

Az import néhány százalékot nőtt a Egyesült Államok, Szingapúr, Tajvan, Dél-Korea és más országok esetében is. Az öt legnagyobb, csipgyártó berendezéseket értékesítő vállalat Kínába indított szállítmányainak száma pedig 30 százalékkal emelkedett a második negyedévben a a Counterpoint piackutató szerint. Az érintettek nem nyilatkoztak a portálnak.

Miért olyan fontosak a csipek és miért megy értük a harc?

A csipek kritikus fontosságú alkatrészek, hiszen az okostelefonoktól kezdve az orvosi eszközökön át az autókig és a vadászgépekig mindenhez szükségesek. Minél kevesebb nanométeres egy félvezető, annál fejlettebb, mivel nagyobb a teljesítménye és kisebb az energiafogyasztása. Ez azt is jelenti, hogy bonyolultabb és drágább legyártani. Jelenleg a 3 nanométeres félvezetők számítanak a legfejlettebbeknek, és csak három cég, az amerikai Intel, a dél-koreai Samsung és a tajvani TSMC képes gyártani, 

Ahogy élesedik az amerikai–kínai szembenállás, Washington egyre inkább igyekszik a csúcstechnológiához szükséges gyártókapacitásokat amerikai földön létrehozni, miközben próbálja megakadályozni Pekinget abban, hogy hozzáférjen a legmodernebb technológiákhoz. Az Egyesült Államok tavaly októberben korlátozta a legfejlettebb, mesterséges intelligenciához és szuperszámítógépekhez használható csipek exportját, valamint a félvezetők gyártásához szükséges, amerikai technológiát tartalmazó berendezések Kínába szállítását. 

Elemzők szerint Peking rövid távon továbbra is megpróbálja majd megszerezni a kulcsfontosságú technológiákat a tengerentúlról, míg hosszabb távon hazai helyettesítő termékeket fejleszt ki, hogy ellensúlyozza a külföldi technológiától való függőséget. A világ második legnépesebb országa az önellátás előmozdítására fog összpontosítani, ennek érdekében egyre több egyetemen indulnak az ágazattal kapcsolatos képzések, nőnek a kezdő fizetések, valamint a vállalatok és az egyetemek együttműködése is megkezdődött.