A gyengélkedő német gazdaságot aligha menti meg a nyáron az országban rendezendő labdarúgó-Európa-bajnokság – derült ki a kölni gazdaságkutató intézet (Institut der deutschen Wirtschaft – IW) tanulmányából.
„A 2006-os focivébé tapasztalata azt mutatja, hogy a kiemelkedő sportesemények nem okoznak gazdasági tűzijátékot” – idézte a Reuters Michael Grömling professzort, az intézet makrogazdasági részlegének vezetőjét.
Sok német fogja ugyan arra használni az EB nyújtotta alkalmat, hogy új televíziót vásároljon, barátokkal nézze a meccseket otthon vagy szórakozóhelyeken, vagy eggyel több sört igyon meg szurkolás közben.
Máshol azonban spórolni fognak: étterem helyett otthon étkeznek, moziba menés helyett tévéznek. Ennek eredményeképpen a fogyasztói költések nem fognak okvetlenül növekedni, csak áttolódnak máshová
– mondta.
Az EB ugyan kisebb gazdasági lökést adhat a mérkőzéseknek otthont adó tíz városnak, ez azonban az IW tanulmánya szerint nem fog magasabb bruttó hazai terméket eredményezni az év végén.
Igaz, hogy egyes stadionokba még áramlik majd némi pénz a korszerűsítési munkálatok formájában. „Új utak vagy más infrastruktúra azonban nem fog épülni, mint például a dél-afrikai világbajnokság esetében” – emlékeztetett Grömling. A tévéközvetítések díja is az UEFA-t gazdagítja.
A pszichológiai hatásokat azonban a professzor szerint nem szabad alábecsülni.
„Egy nagyszabású sportesemény feldobhatja a hangulatot, és javíthatja a házigazda ország imázsát” – mondta a szakértő. Egy sikeres Európa-bajnokság sport- és szervezési szempontból vonzóbbá teszi a helyszínt.
„Az imázs ápolása óriási nyereség, különösen a gyenge közvetlen befektetések hátterében” – vélekedett Grömling.
Borús jel Európa legnagyobb gazdasága számára az is, hogy folytatódik az ingatlanpiaci válság. A pénteken nyilvánosságra hozott adatok szerint a lakóingatlanok ára tavaly rekordmértékben, 8,4 százalékkal csökkent az egy évvel korábbihoz képest. Ez volt az első éves csökkenés 2007 óta, a statisztikát 2000-ben kezdték vezetni – emlékeztetett a Reuters.
2023 negyedik negyedévében 7,1 százalékkal estek a lakásárak 2022 azonos időszakához viszonyítva az előző három hónapban mért 10,1 százalékos zuhanás után. Ez azt jelenti, hogy
az egymást követő ötödik negyedévben tartott a visszaesés.
Az alacsony kamatlábaknak és az erős keresletnek köszönhetően évekig virágzott az ingatlanszektor Németországban és Európa más részein. A kamatlábak és a költségek meredek emelkedése azonban véget vetett ennek a felfutásnak, és a banki finanszírozás elapadása, valamint az ügyletek befagyása miatt a fejlesztők fizetésképtelenné váltak. Szakértők szerint ráadásul az ingatlanpiaci válság még csak a felénél tart.
A német GDP 2023-ban 0,3 százalékkal zsugorodott, ezzel a világ leggyengébben teljesítő nagy gazdasága lett. A Bundesbank e heti jelentése szerint valószínűleg az első negyedévben is recesszióban volt, de az idén szerény növekedés várható.
A várakozásokat felülmúlóan javult a német üzleti hangulat márciusban, bár valószínűleg nem eléggé ahhoz, hogy a gazdaság megússza az újabb recessziót – derült ki a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet pénteki jelentéséből.
Az üzleti klímaindex 87,8 ponton áll, míg a Reuters által végzett elemzői felmérés 86 pontot jelzett előre.
A német gazdaság előtt felvillant a fény az alagút végén
– értékelte az eredményt Clemens Fuest, az Ifo elnöke.
A vállalatok várakozásai márciusban sokkal kevésbé pesszimisták lettek, az index 87,8 pontra erősödött az előző havi 84,1 pontról; elemzők 85,2 pontot vártak.
A jelenlegi üzleti helyzet megítélése is javult, 88,1 pontra a februári 86,9 pontról, meghaladva a 87,1 pontos várakozásokat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.