Paál és Markó diszkontáron

A tavalyi gyér felhozatal után az idén ismét sok izgalmat tartogat a magyar gyűjtőknek a Sotheby’s közép-európai művészeti árverése. Szerdán a londoni New Bond Streeten nem egészen száz német, osztrák, lengyel és cseh kép között nyolc magyar alkotás is kalapács alá kerül. Ezek ha nem is átfogó, de legalább színvonalas válogatást nyújtanak a 19. század és a 20. század első felének magyar festészetéből. Idősebb Markó Károly egy jelzett és egy jelzés nélküli vászna nyitja a sort. A két kisméretű alkotás közül az egyik Krisztus megkeresztelése jelenetet ábrázol a Markónál megszokott ideális itáliai tájháttér előtt, a másikon pedig két tanítványával látjuk Krisztust. A két képért egyenként 5–8 ezer font, azaz 1,8–3 millió forint közötti összeget várnak az aukciósház szakemberei, ez mindössze a fele-kétharmada annak az árszintnek, amennyit a hasonló méretű Markó-képek (amelyek ráadásul nem is számítanak gyakorinak) a magyarországi piacon elérnek.

Ennél is feltűnőbb a Sotheby’s óvatossága az aukció 79. tételeként szereplő Paál László-képpel kapcsolatban. A Meules de foin, azaz Szénakazlak címet viselő, 66x93 centiméteres, szignált vásznat mindössze 25–35 ezer fontra, tehát körülbelül 9,3–13 millió forintra becsülik, holott ennél kisebb Paál-festményekért is 20–30 millió között fizetnek a budapesti árverések résztvevői. Ráadásul a londoni kép kifogástalan provenienciájú. A 20. század első évtizedeiben a magyar műgyűjtés egyik legendás alakja, Kohner Adolf kollekciójában volt, amint azt a hátoldalán lévő leltári jelzet is bizonyítja. A képet – a Kohner-gyűjtemény nagy részével együtt – 1934-ben árverezte el az Ernst Múzeum; akkortól egyazon családban öröklődött nemzedékről nemzedékre, és most Franciaországból küldték a londoni aukcióra. A Sotheby’s óvatossága legfeljebb azzal indokolható, hogy a tavaly nyári közép-európai árverés egyetlen számottevő magyar darabja, egy a mostanihoz hasonló Paál László-tájkép (VG, 2006. június 12., 19. oldal) esetében túl vérmesnek bizonyult a 100–150 ezer fontos várakozás. A mostani induló ár már sokkal vonzóbb lehet a magyar vagy akár a külföldi licitálóknak.

Jó vételi lehetőséget kínál Bernáth Aurél Korcsolyázás Budán című, vegyes technikájú lapja (87. tétel, 6–8 ezer font) és Scheiber Hugó két rajza (90–91. tétel, 4–6 ezer font) is. A magyar mezőny legszokatlanabb darabja az 1913-ban született, Aba-Novák Vilmosnál tanult, majd élete nagy részét Olaszországban töltő Hajnal János egy kiváló, a két világháború közötti magyar és külföldi figuratív hatásokat egyéni módon feldolgozó férfiportréja (86. tétel, 6–8 ezer font), amely egy nagy-britanniai magángyűjteményből kerül kalapács alá.

A Sotheby’s egy Henri Matisse-rekorddal büszkélkedhet. A fauve-csoport meghatározó tagjának egy táncosnőt ábrázoló késői képéért közel 11 millió fontot fizetett ki a nyertes licitáló (az eddigi Matisse-rekord kevéssel 10 millió font felett állt).

A két aukciósháznál indított Monet-vásznak is jól szerepeltek, ám a 18, illetve 18,5 millió fontos árak valamelyest elmaradtak az impresszionista mester 1998-ban felállított, 19,8 millió fontos rekordjától.

A kortárs aukciókon is több rekord született. Lucian Freud egy 1992-es férfiportréja 7,9 millió fontért talált gazdára, így mostantól Freud számít a legdrágább élő európai művésznek. (Eddig a szintén brit Peter Doig mondhatta magáénak ezt a dicsőséget.)

Az amerikai sztárokkal azonban Freud sem veheti fel a versenyt, hiszen Jasper Johns egy 1959-es absztrakt festményéért 17,4 millió fontot adott szerdán a licitálás győztese. Ennek köszönhetően Johns számít a legdrágább élő művésznek az aukciósvilágban.

A Sotheby’s egy Henri Matisse-rekorddal büszkélkedhet. A fauve-csoport meghatározó tagjának egy táncosnőt ábrázoló késői képéért közel 11 millió fontot fizetett ki a nyertes licitáló (az eddigi Matisse-rekord kevéssel 10 millió font felett állt).

A két aukciósháznál indított Monet-vásznak is jól szerepeltek, ám a 18, illetve 18,5 millió fontos árak valamelyest elmaradtak az impresszionista mester 1998-ban felállított, 19,8 millió fontos rekordjától.

A kortárs aukciókon is több rekord született. Lucian Freud egy 1992-es férfiportréja 7,9 millió fontért talált gazdára, így mostantól Freud számít a legdrágább élő európai művésznek. (Eddig a szintén brit Peter Doig mondhatta magáénak ezt a dicsőséget.)

Az amerikai sztárokkal azonban Freud sem veheti fel a versenyt, hiszen Jasper Johns egy 1959-es absztrakt festményéért 17,4 millió fontot adott szerdán a licitálás győztese. Ennek köszönhetően Johns számít a legdrágább élő művésznek az aukciósvilágban.-->