Karikatúrák a hazai grafikai piacon

Egy kevés gyűjtő által értékelt, ám az utóbbi évek aukcióin idehaza is egyre jobb eredményeket elérő grafikai műfajból, a karikatúrából mutat be átfogó anyagot a kArton Galéria. Az Alkotmány utcai kiállítóhelyen április 26-ig látható tárlaton a magyar karikatúra kezdeteitől, azaz a 19. század közepétől mostanáig láthatunk összesen körülbelül 80 lapot, amelyek zöme eredetileg a Ludas Matyi, a Szabad Száj, a Pesti Hírlap, a Füles vagy éppen a Hócipő oldalain jelent meg. Olyan nevekkel találkozunk a rajzolók között, mint Kaján Tibor, Sajdik Ferenc, Dallos Jenő, Balázs-Piri Balázs, Brenner György, Szabó László Róbert (Marabu), Várnai György, Kassowitz Félix, Zórád Ernő, Korcsmáros Pál vagy Tóth Antal (Tónio).

A kiállítás Gyöngy Kálmán nagyjából tízezer rajzból és számtalan újságból álló magángyűjteményén alapul, amely a legteljesebb karikatúrakollekciónak tekinthető Magyarországon. Gyöngy Kálmán – aki a kiállításra időzítve jelentette meg Magyar karikaturisták adat- és szignótára című kézikönyvét – lapunknak elmondta: a hazai grafikagyűjtők általában csak a legismertebb, a szatirikus lapok mellett más jellegű rajzok, esetleg képregények rajzolásával is foglalkozó művészek karikatúráit vásárolják meg aukciókon. Legfeljebb tucatnyi név (Zórád Ernő, Korcsmáros Pál, Sajdik Ferenc, Vogel Eric és mások) sorolható ebbe a „befutott” körbe: az ő egyes karikatúráik vagy képregénylapjaik százezer forint feletti árakat is elértek azokon a tematikus aukciókon, amelyet az utóbbi években a kArton Galéria rendezett az Antik Enteriőr/Budapest Art Fair keretében.

A műfaj célzott gyűjtése azonban egyelőre nem jellemző, ezért az általános profilú grafikai árveréseken is sokszor hoppon maradnak, vagy minimális áron kelnek el a véletlenül felbukkanó gúnyrajzok. A Hodobay aukciósház papírrégiség-árverésein ugyanúgy találhatunk karikatúrákat, mint a kisebb-nagyobb cégek képzőművészeti aukcióin. A BÁV múlt heti grafikai árverésén például négy lap is szerepelt: közülük Feiks Jenő Műtermi jelenete és a 19. század végi székely festő, Gyárfás Jenő karakterfej-gyűjteménye egyaránt kikiáltási áron (16, illetve 6 ezer forintért) talált gazdára, míg két Morelli jelzésű rajzra nem volt jelentkező.

Gyöngy Kálmán szerint a kArton-aukciók sikerén felbuzdulva egyre többen vesznek karikatúrákat. Az aukcióknál jobb terepet kínálnak a gyűjteménybővítésre a különböző régiségpiacok, de az is jó stratégia, ha az ember közvetlenül a rajzolóktól, vagy a karikatúrákat közlő lapok szerkesztőségeitől szerzi be az új termést. Időről időre előkerülnek olyan, akár több száz vagy több ezer lapos művészi hagyatékok, amelyeket az örökösök nem tartanak értékesnek, és ezért nemritkán lomtalanításon, jobb esetben az Ecserin végzik – mondja a gyűjtő.

Belgiumtól Spanyolországig sok helyen bevett módszer, hogy különböző cégek nemzetközi karikatúrakiállítások szervezésével hoznak létre jelentős gyűjteményt. Az erre beküldött rajzokért cserébe az alkotók megkapják a kiállítás katalógusát, a szervezők pedig az évek során jelentős anyagra tudnak szert tenni. Magyarországon eddig nem volt ilyen kezdeményezés, de Gyöngy Kálmán tervei szerint hamarosan beindulhatnak a piac fellendítéséhez is hozzájáruló kiállítások.

Ismertebb rajzolók művei aukción: 100–150 ezer

Kevésbé ismert rajzolók művei aukción: 10–20 ezer

Különböző rajzok régiségpiacon: néhány ezer

Ismertebb rajzolók művei aukción: 100–150 ezer

Kevésbé ismert rajzolók művei aukción: 10–20 ezer

Különböző rajzok régiségpiacon: néhány ezer-->