Kelendőek a régi térképek

Szép leütési eredményeket hoztak a májusi és júniusi fővárosi könyvárverések. Bár abszolút rekord az elmúlt néhány szezonhoz hasonlóan ezúttal sem született, a gazdát cserélő tételek közül ismét felbukkant néhány a magyar könyvrégiségek igazán ritka és értékes darabjai között. Emellett már pár ezer forintért is kalapács alá kerültek rendkívül mulatságos vagy érdekes példányok is, legyen szó könyvekről, kéziratokról, régi térképekről vagy akár fotókról.

A Központi Antikvárium május 23-i és 30-i árverésén a felvonultatott több mint 400 tétel közel kilenc tizede elkelt, néhány esetben hét számjegyű leütési ár mellett.

A legmagasabb, 2,2 millió forintos vételárat a meghatározó fontosságú magyar nyelvemléknek számító, 1590-ben kiadott Vizsolyi Biblia egy igen hiányos példánya érte el. (A hazai könyvaukciós rekordot ugyanennek a műnek egy kevésbé

hiányos példánya érte el, szintén a Központi Antikváriumnál, 2004-ben; egy évvel korábban viszont egy hiánytalan Vizsolyi Bibliát ütöttek le a piacvezető cégnél mindössze 12 millió forintért.) A könyvritkaságok mellett a Központi most sem mulasztott el felvonultatni a könyvek mellett egyéb nyomtatott régiségeket, így például egy 1641-ben Amszterdamban készült rézmetszésű világtérképet, amely 800 ezres induló ár után 950 ezerért talált végül gazdára.

A Honterus június 13-i 550 tételes aukcióján sem kellett szégyenkezni a választék és az érdeklődés miatt. Az ármezőnyt itt Caspar Ens 1627-ben Kölnben kiadott, magyar, cseh, német és németalföldi városokat és csatajeleneteket ábrázoló, rézmetszetekkel illusztrált történeti munkája vezette 400 ezer forintos leütési árral. Bár ennél lényegesen szerényebb végöszszegért kelt el, de arányaiban az egyik legnagyobb árnövekedést produkálta Ipolyi Arnold 1914-es népmesegyűjteménye, amely szintén ötezer forintos kikiáltás után 34 ezer forintot ért el végül a Honterus árverésén.

A kéziratok és gyűjtemények művelődéstörténeti szempontból egyik legértékesebb darabja az a kollekció volt, amely Kós Károly saját kezű leveleiből és első kiadású, illusztrált köny-veiből állt, és amelyért 250 ezer forintos kikiáltási ár mellett 440 ezret volt hajlandó adni vevője a Studio Antikvárium május 26-i aukcióján.

A Studio árverésén is volt példa kiélezett licitekre, így például a Németh (Z)susanna 1853-as „legujabb és megpróbált magyar szakácskönyvéért” 30 ezertől egészen 110 ezer forintig mentek el a vetélkedő felek.