Kellemes londoni meglepetés

Egyre inkább úgy látszik, hogy – legalábbis a csúcskategóriában – nem veti vissza a nemzetközi műkincspiacot a globális pénzügyi vihar és a konjunktúra gyengülése. A múlt heti londoni impresszionista és modern művészeti aukciók a vártnál jobb összeredményt és több látványos rekordot hoztak.

A Christie’s a jutalékokat is beleszámítva több mint 140 millió fontos összforgalmat ért el kedd esti presztízsárverésén, ebből 40,1 millióval részesült Claude Monet Tavirózsák sorozatának egy kiváló darabja. Az előzetesen várt összegnél mintegy kétszer magasabb árat – több telefonos licitáló ellenében – egy londoni ügynökség munkatársa adta meg; a vevő személyét csak találgatni lehet, ám az biztos, hogy ennyi pénzt még egyetlen árverésen sem fizettek ki Monet-festményért.

A nagyméretű, dekoratív és művészettörténeti szempontból is jelentős mű (azon Tavirózsák-képek egyikéről van szó, amelyeket nem hagyott befejezetlenül a művész) korábban az ohiói Columbusban élt iparmágnás, J. Irwin Miller tulajdonában volt, ám az örökösök úgy döntöttek, hogy nem az Egyesült Államokban, hanem az általában „másodhegedűsnek” tekintett londoni piacon bocsátják árverésre a gyűjtemény darabjait. A The New York Times ezt az orosz gyűjtők ottani jelenlétével magyarázza, emlékeztetve azokra a becslésekre, amelyek szerint tavaly már ezek a vásárlók uralták az impresszionista piac 40 százalékát. Monet előző rekordját (41,4 millió dollár) egyébként mindössze egy hónappal korábban, New Yorkban állította fel egy korai, Argenteuilben festett vászon.

Az orosz vevők erejére utal az is, hogy a Christie’snél 5,4 millió fontért talált gazdára Natalja Goncsarova Virág című 1912-es képe; ez nemcsak az orosz származású avantgárd festőnő, hanem általában véve a női művészek aukciós szereplésében is rekordnak számít. A Miller-gyűjteményből származó kubista Picasso-kép (Palack és pohár, 1911–12, 3,7 millió font) is jól szerepelt, ugyanakkor az alacsonyabb árkategóriában gyérebb volt az érdeklődés.

Ez is azt a tavaly ősz óta megfigyelhető tendenciát igazolja, miszerint a többmilliós vagy tízmilliós festményeket vásárló – főleg orosz, arab és ázsiai – közönséget egyáltalán nem érintik a gazdasági bajok, ezzel szemben a felső középosztályt igen. Ahogy a Telegraph szakírója fogalmaz: az egyik oldalon vannak a szupergazdagok, a másikon pedig mindenki más. A műkincspiaci fejlemények mellett ezt támasztják alá a többi luxusiparág (legyen szó magánrepülőkről, exkluzív ruhákról vagy luxusingatlanokról) eredményei is. Szakértők összességében tízszázalékos bővülést jósolnak 2008-ra a világ egyre izmosodó elitjét kiszolgáló ágazatoknak.

A Sotheby’s 102 millió fontos összforgalmú szerdai aukciójának legnagyobb leütési árát – a várt 7–10 millió helyett 15 millió fontot – Gino Severini 1915-ben készült Táncosnő című vászna érte el. Ez messze meghaladja az olasz futurista művész eddigi, 2,16 milliós aukciós rekordját. Picasso és Monet képei is jól teljesítettek a Sotheby’snél, és az ötven eladott alkotás kilenctizede egymillió font feletti áron cserélt gazdát.

Az impresszionista és modern művek árveréseinek sikere a vezető aukciósházak e heti kortárs aukciói szempontjából is biztató jel. Az utóbbi időben már ez számít a piac legerősebb szegmensének (VG, május 19., 19. oldal), ezért megfigyelők úgy vélik: ha Monet Tavirózsái rekordot döntöttek, akkor a következő napokban kalapács alá kerülő Francis Bacon-, Lucian Freud-, Andy Warhol-, Gerhard Richter- vagy éppen Jeff Koons-alkotások is tarolni fognak. A Christie’s ma este, a Sotheby’s pedig holnap viszi kalapács alá 1945 utáni anyagát Londonban.