"Szlovákia továbbra is szívesen látja a magyar befektetőket"

Szlovákia gazdasága - a globális pénzügyi válság ellenére - a korábbi évekhez képest szerényebb mértékben ugyan, de idén is tovább növekszik, s ez ígéretes üzleti lehetőségeket kínál a külföldi partnereknek. Az ország szívesen látja a magyar üzleti partnereket, tőkebefektetőket is, és ezért a kétoldalú gazdasági kapcsolatok további fejlődésével számol – hangoztatta a tanácsos.

Dr. Peter Horváth szerint annak köszönhetően, hogy Szlovákia – néhány évvel az uniós csatlakozása után - idén január 1-jétől már bevezette az eurót, az ország gazdasága még stabilabbá, kiszámíthatóbbá vált, annak minden előnyével együtt. Az év eleje óta ugyanis megszűnt a korábbi korona és az euró közötti átváltási árfolyamának az ingadozása. Megvalósult az árak átláthatósága: összehasonlíthatóvá váltak a Szlovákiában előállított áruk eurós árai az euróövezethez tartozó más uniós országok termékeinek árával.

Az euró bevezetése megkönnyíti Szlovákia GDP-jének és a külfölddel folytatott termékkereskedelmének növekedését is, - folytatta - hiszen az országban lévő külföldi befektetők stabil, kiszámítható környezetben működnek. Megszűnt a korábbi valuta, a korona árfolyam-ingadozása, ezért meghatározott áron tudnak hosszú távon is export-import ügyleteket lebonyolítani. A külföldi működő tőke szlovákiai beáramlását is nagymértékben segíti az Európai Unió közös valutája, a szlovákiai adórendszerrel együtt, amely egységesen 19 százalékos kulccsal működik. „Nálunk nincs annyiféle adónem, mint Magyarországon” – fogalmazott a szlovák kereskedelmi tanácsos.

Azt is kiemelte, az euró bevezetése óta eltelt három hónapban nem történt Szlovákiában semmi olyan probléma, amely bármiképpen akadályként merült volna fel az uniós közös valuta használatával kapcsolatban. „Szlovákia továbbra is kész az euró bevezetésével kapcsolatos tapasztalatait folyamatosan megosztani Magyarországgal” – szögezte le Dr. Horváth, utalva arra, hogy már idén, január 29-én Magyarországon járt a Szlovák Nemzeti Bank elnöke és a Szlovák Általános Hitelbank igazgató asszonya, akik előadást tartottak a témában.

Arra a felvetésre, hogy a 8,3 millió lakosú Ausztria az országos gazdasági kamarájának becslése szerint eddig 3,7 milliárd összegű működő tőkét fektetett be Szlovákiában, ahol a harmadik legfontosabb külföldi befektető, s ráadásul számos osztrák magánpolgár is vásárolt ingatlanokat a fővárosban – Pozsonyban és az ország más részeiben is –, Dr. Horváth elismerte, hogy az Ausztriánál nagyobb népességű Magyarországról kisebb összegű tőkebefektetés érkezett Szlovákiába. A Szlovákiában megvalósított magyar tőkebefektetések összege mintegy 2,5 milliárd euró. A hivatalos budapesti adatok szerint a külföldre irányuló magyar tőkebefektetések 27, 5 százaléka Szlovákiába megy – tette hozzá. 

„Vigasztaló lehet”, hogy már kedvezőbb a helyzetet mutat fel Ausztriához képest Szlovákia külkereskedelme Magyarországgal. Ugyanis Szlovákia 2008-ban – pozsonyi hivatalos adatok szerint – 2,42 milliárd euró értékben importált magyar termékeket, míg Ausztriából 2,18 milliárd euró értékben. A magyar-szlovák termékcsere dinamikus növekedést jól jelzi, hogy míg 2007-ben annak értéke 4,7 milliárd euró volt, a tavaly már 5,36 milliárd euró. Ezzel Magyarország a negyedik legnagyobb kereskedelmi partnere volt Szlovákiának, híven tükrözve a két ország közti gazdasági együttműködés növekedését. Arra a felvetésre viszont, hogy Szlovákiában – az Osztrák Gazdasági Kamara adatai szerint – jelenleg már több mint 1600 osztrák cégnek van valamilyen lerakatam és több mint 8000 osztrák cégnek export-import kapcsolata Szlovákiával, a kereskedelmi tanácsos elismerte, nincs tudomása hasonló hivatalos magyar adatokról.

Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a globális gazdasági válság Szlovákiát is sújtja, s ennek hatására a magyar-szlovák kereskedelmi forgalom volumene idén várhatóan csökken. E folyamat tulajdonképpen már tavaly novemberben elkezdődött. A további csökkenés mértékét egyelőre nehéz megjósolni. Csak remélni lehet, hogy az év második felében, amikor a globális válság hatása vélhetően mérséklődik, világosabban lesz látható, hogy a magyar-szlovák külkereskedelmi forgalomban mely ágazatok termékei dominálnak majd, csökkennek, illetve növekednek. Annyi azonban bizonyos, az elektrotechnikai, autóipari ágazat fontos mindkét országban, és a termelésük idei alakulása meghatározó lesz a kétoldalú forgalomban.

Élénkülhet némileg viszont idén a Magyarország és Szlovákia közötti kishatár-forgalom. A schengeni határkorlátozások megszűnésének köszönhetően már teljesen szabad a személy- és az áruforgalom a két ország között. Az euró 300 forint körüli kurzusa – vagyis a magyar forint gyengülése – következtében némileg élénkült az euróval fizető szlovákok átruccanása Magyarországra. Szerinte ez a magyarországi szlovák bevásárló-turizmus azonban csak rövid távú jelenség lehet, mert Magyarországnak sem érdeke hosszabb távon, ha a forint értéke ilyen mértékben zuhan az euróéhoz képest.

Örvendetes további lehetőségeket kínál magyar-szlovák viszonylatban a 2013-ig tartó uniós program, amelynek célja a határ menti együttműködés, az ottani régik közti kapcsolatok. A budapesti szlovák nagykövetség tudomása szerint a tavaly decemberben történt kiírásra eddig több mint 240 közös pályázat érkezett be az elbírálással megbízott Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez.  Több mint 200 millió euró áll rendelkezésre a magyar-szlovák határ menti együttműködés fejlesztésére. „A keretet 100 százalékban szeretnénk közösen kihasználni” – jelentette ki a szlovák kereskedelmi tanácsos.