Nem esik a színvonal a Nagyházinál

Kiváló régi és 19. századi festményanyaggal, valamint több ezer évet átfogó műtárgykínálattal várja a gyűjtőket keddtől csütörtökig a Nagyházi Galéria. A közel ezerdarabos kollekció a válság közepette is hozhatja a korábban megszokott eredményeket, hiszen a nemzetközi tapasztalatok alapján ilyenkor a régiségek, ezüstök, ékszerek kereslete viszonylag kevéssé ingadozik.

A holnap este kalapács alá kerülő két és fél száz régi kép és szobor között számos itáliai és németalföldi barokk festményt találunk. Kvalitása és témája alapján egyaránt figyelemre méltó az antwerpeni származású, Rotterdamban működött Francois Verwilt Vénusz toalettje című táblaképe (24. tétel, hatmillió forint), illetve egy szintén 17. századi, Árpádházi Szent Erzsébetet ábrázoló flamand vászon (42., 5 millió). Tengeri csaták, kikötők, bibliai és mitológiai jelenetek követik egymást, és nemcsak a milliós, hanem a néhány százezer forintos kategóriában is találhatunk izgalmas, színvonalas alkotásokat.

A 19. századi mezőny és az egész árverés legdrágább tétele Zichy Mihály Faust végórája című nagyméretű, vegyes rajztechnikával készült kompozíciója. A szignált és 1870-re datált kép – amelyet az életműben elfoglalt jelentősége miatt védetté nyilvánítottak – 192. tételszámon, 16 millió forintról várja vevőjét. A szerda este sorra kerülő huszadik századi képek krémjéhez tartozik Koszta József Fürdés után című női hátaktja (402., 7 millió), az angol Arts and Crafts mozgalom fontos alakjának számító, Magyarországon is járt Walter Crane Dicsőség az égnek című nagyméretű akvarellje (330., 5,5 millió), továbbá Mednyánszky, Vaszary, Rippl-Rónai néhány alkotása.

A csütörtök esti műtárgyárverés a Nagyházi Galéria legjobb hagyományait követi azzal, hogy akár egy átfogó „régészeti magánmúzeum” kialakítására is lehetőséget ad. Bronzkori cserépedények, elő-ázsiai ékírásos táblák, római mécsesek és fémtárgyak, bizánci üvegedények, prekolumbiánus agyagtárgyak követik egymást, de ritkaságképpen néhány kopt textiltöredéket is felvonultat a cég (51–55. tétel, 110–150 ezer). Az újkori iparművészetet egyebek mellett egy-kétszázezer forint kikiáltási árú, fedeles ónkupák, valamint delfti, holicsi és habán fajansztálak képviselik. Utóbbiak között van egy korai, 1600 körül készült nyolcszögletű példány: ezen festést nem találunk, viszont gazdag, áttört díszítése igazi ritkasággá teszi. Dupla csövű 19. századi vadászpuskából kereken fél tucat példányt indít az aukciósház (94–98., 102. tétel, egyenként 120 ezer), de francia párbajpisztolykészletért is harcba szállhatunk, 360 ezer forinttól (99.).

Az ezüsttárgyak között a megszokott magyar és bécsi munkák mellett feltűnően sok angol tárgy akad: só-, cukor-, mustár- és pirítóstartók, néhány tízezer forintos árakon. Az árverést záró ékszerkínálat legdrágább darabja a 391. számú, 14 karátos ródiumos aranyból készült, négy briliánssal díszített fülbevalópár. A huszadik század második felében készült ötvösmunka kikiáltási ára 1,4 millió forint.