Csúcsra járó részvényalapok

Nagyon jól járt, aki az első fél évben részvényalapban fialtatta a pénzét – derül ki a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adataiból. A részvénytúlsúlyos alapok átlaghozama csaknem 15 százalékot ért el, a tiszta részvényalapoké 20-nál is több volt január és július között, és hozam szempontjából két alap kivételével mindegyik konstrukció nyereséggel tudta zárni az első hat hónapot.

A legmagasabb féléves hozamot a Dialóg ingatlanfejlesztési részvényalapja érte el – több mint 60 százalékot szedett magára –, de rajta kívül még nyolc befektetési alapnak sikerült 30 százalékosnál nagyobb nyereséget produkálnia a vizsgált időszakban, ezek többsége a feltörekvő piacokban forgatta a vagyonát. A kiváló eredmények ellenére a befektetők még mindig bizalmatlanok a részvényalapokkal szemben. A MoneyMoon pénzügyi tanácsadó cég adatai szerint az első fél évben 3,4 milliárd forintnyi tőkét vontak ki a részvénytúlsúlyos konstrukciókból, és a tőkevesztés júniusban sem állt meg.

Ennek valószínűleg az lehetett az oka, hogy a lakosság a részvénypiac tavaly őszi, majd ez év kora tavaszán bekövetkezett zuhanása után kiábrándult a részvényalapú befektetésekből, és inkább a magas kamattal kecsegtető, alacsony kockázatú bankbetétek felé fordult. Ezt az attitűdöt a többi befektetési alap is megszenvedte az első fél évben; a likviditási konstrukciók kivételével minden fontosabb alaptípust sújtott a tőkekivonás.

A legrosszabbul az ingatlanalapok jártak: belőlük több mint 100 milliárd forint távozott hat hónap alatt. Azért csak ennyi, mert a Raiffeisen és az Európa Alapkezelő ingatlanalapjai zárt végűvé alakultak, visszaváltott befektetési jegyeiket az anyabankok megvásárolták, s így – papíron legalábbis – megúszták a tőkekivonást. A két nagy nyílt végű alap közül az OTP-éből csaknem 30 milliárd, az Erstééből több mint 40 milliárd forintot vittek el. Eközben az alapok alapja konstrukcióként működő HVB Lépéselőny, valamint a CIB és a Budapest Alapkezelő ingatlanalapjai vagyonuk mintegy felét veszítették el. A bizalomvesztés érthető: az ingatlanalapoknak nemcsak a visszaváltása lett nehezebb, de a hozamok terén sem remekeltek. A legjobb konstrukciók is csak nagyjából a pénzpiaci alapok nyereségét érték el, de olyan alap is akadt, amelyiknek a befektetési jegyeit a korábbi érték felére értékelték le.

A likviditási és pénzpiaci alapok átlagosan 3-3,5 százalékos hozamot értek el az első fél évben. Közülük az előbbi típus mintegy 23 milliárd forintnyi friss tőkét vonzott, ez javarészt annak köszönhető, hogy a CIB hozamvédett likviditási alapjába bő 18 milliárd forint áramlott. A pénzpiaci alapokból ez idő alatt több mint 12 milliárd távozott, volumenében a legtöbbet a Budapest Alapkezelő és a CIB pénzpiaci alapjai veszítették.

A kötvényalapok vesszőfutása sem ért véget. A hajdan a legnagyobb alaptípus folyamatosan erodálódik, a rövid kötvényalapokból csaknem 20 milliárd, a hosszúakból 11,7 milliárd forint távozott az év eleje óta. A konstrukciók közül az OTP Optima rövid kötvényalap veszítette el a legtöbbet vagyonából: 16,7 milliárd forintnyit. Ez némileg furcsa, hiszen kategóriájában az Optima hozama magasan a legjobb volt: 8,12 százalékos nyereséget hozott fél év alatt.

A hazai hosszú kötvényalapok teljesítménye ettől még messze van: a befektetési jegyek árfolyama az állampapírpiac márciusi lejtmenete után mostanában kezd visszaállni az év eleji szintre. Igaz, a javulás látványos volt: a második negyedévben átlagosan 10 százaléknál is többet emelkedtek a hosszú kötvényalapok. VG