A kutatás megállapította: a döntéshez nem elegendő figyelembe venni a pénztártag születési évét, ez ugyanis nem határozza meg egyértelműen, hogy a tag a vegyes vagy a tisztán tb-rendszerből számíthat-e magasabb járadékra. Számításba kell venni emellett egyebek között a nemet, az iskolai végzettséget, a munkaerő-piaci státust, illetve azt is, mennyi pénz gyűlt össze eddig a magánpénztári számlán.
A Tárki ez alapján arra a következtetésre jutott, hogy a fiatalabb, magasabb iskolai végzettségű és fizetésű emberek közül feltehetően többeknek éri majd meg a magánkasszákban maradni. Az 1952-ben születettek zöme még valószínűleg azzal jár jobban, ha visszalép, így ugyanis minimum öt százalékkal magasabb járadékra számíthat, mint ha maradna. Az 1953–54-es korosztály diplomásainál már kétséges, hogy az egypilléres rendszer jobb-e vagy a vegyes, az 1955–56-ban születetteknél, főleg a férfiaknál pedig már alacsonyabb iskolai végzettség esetén is bizonytalanná válhat a választás – náluk a kutatás szerint 5 százalékon belül lehet a különbség a kétféleképpen megállapított nyugdíj között. Egyetlen szűk csoportot talált csak a Tárki, amely valószínűleg legalább öt százalékkal magasabb kezdőnyugdíjra számíthat a vegyes rendszerben: ők az 1956-ban született diplomás férfiak.
Ezek azonban csak átlagok: az egyéni életpályákon sok minden múlik – figyelmeztet Fórizs, aki szerint érdemes a döntés előtt álló pénztártagoknak a nyugdíjszámító programokkal kikalkulálni várható járadékukat. Ilyen kalkulátor található az Évgyűrűk és a PSZÁF honlapján is. VG
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.