Izrael korlátozott támadása Irán ellen elősegítheti a regionális megegyezést

Izrael szombat hajnali, Washingtonnal egyeztetet Irán elleni támadása rakéta- és légvédelmi állomásokra korlátozódott, visszafogottabb volt, mint azt sokan várták, és segítheti a diplomáciai erőfeszítéseket a túszok visszajuttatására és a harc korlátozására Libanonra és Gázára - közölte a Bloomberg hírügynökség.

Mint írták, Izrael kitartott addig, amíg Antony Blinken amerikai külügyminiszter vissza nem tért Washingtonba az izraeli és arab szövetségesekkel folytatott négynapos konzultációjáról és csak ez után cselekedte meg a mindenki árta várt válaszlépést az iráni okbóber elejéi rakétatámadásra.

A sötétség leple alatt, és valószínűleg ellenséges területek felett, köztük Szíriában és Irak felett több tucat izraeli harci repülőgép repült több ezer kilométert. A levegőben tankoltak, és három tartomány katonai helyszínt vették célba, megtorlásul amiatt, hogy Irán ballisztikus rakétákat lőtt ki Izrael ellen október 1-jén.  

Izrael három iráni tartományban támadott meg katonai célpontokat. Az iráni állami média október 26-án, szombaton korán reggel támadásokról számolt be Ilam és Khuzestan tartományokban, valamint Teheránban. Izrael videókat terjesztett Benjamin Netanjahu miniszterelnökről és a honvédelmi miniszterről, akik a védelmi minisztérium bunkeréből koordinálták a támadást.

A válasszal viszont Izrael elkerülte az olaj-, nukleáris és polgári infrastruktúra helyszíneit, összhangban Joe Biden amerikai elnök és adminisztrációjának kérésével, Joav Gallant védelmi miniszter elmondta, hogy mindvégig szoros kapcsolatban állt Lloyd Austin amerikai védelmi miniszterrel. Biden szombaton azt mondta, reménykedik a támadások ciklusának megállításában. Nemzetbiztonsági csapatával folytatott beszélgetése során azt az utasítást adta, hogy „minden erőfeszítést” tegyenek meg Izrael védelme érdekében az iráni megtorlással szemben, és hogy megvédjék az amerikai erőket a térségben – áll a Fehér Ház közleményében.

„Úgy tűnik, nem találtak mást, csak katonai célpontokat” – mondta Joe Biden Philadelphiában újságíróknak az izraeli csapásokkal kapcsolatos kérdésre válaszolva, hozzátette: "remélem, ez a vége".

Izrael szombati önmérséklete lehetővé tette Iránnak, hogy hatástalannak minősítse a támadást, ami valószínűleg korlátozott válaszlépést von maga után vagy akár el is maradhat a reakció.

Irán első alelnöke, Mohammad Reza Aref az X közösségi oldalon azt írta: „Irán hatalma megalázta az anyaország ellenségeit”, miközben az állami tévé iskolába járó gyerekekkel és sportoló emberekkel készített interjút. A hivatalos Tasnim hírügynökség csak a válaszadás jogának fenntartásáról beszélt.

Izrael szóvivői más megvilágításban tüntették fel a támadást, ami azt bizonyítja, hogy mélyen ismeri Irán katonai előőrseit, képes lecsapni bárhol az országban, és ezzel erős üzenetet küldeni a teheráni rezsimnek.

„A labda most az iráni térfélen van” – mondta Amos Jadlin, az izraeli katonai hírszerzés korábbi igazgatója a 12-es csatornán még a támadás befejezése előtt. A cél szerinte az volt, hogy világossá tegyék, mire képes Izrael.

Az Egyesült Államok regionális szövetségesei, például Szaúd-Arábia elítélték az izraeli támadást az iráni szuverenitás megsértéseként értékelve azt, de az izraeli tisztviselők azt gyanították, hogy Rijád elégedett Izrael válaszlépéseinek visszafogottságával.

A Netanjahu jobb- és baloldalán álló izraeli politikai vezetők bírálták a támadást, mivel szeritük ez egy elszalasztott lehetőség volt arra, hogy egy komolyabb stratégiai lépést tegyenek, ami Izrael határozatlanságának tűnhet. Mások azonban megjegyezték, hogy Netanjahu durva támadásai a libanoni Hezbollah ellen az elmúlt hetekben óriási változást hoztak Izrael elrettentő erejének bizonyítására és tekintélye helyreállításában, amelyet a Hamász október 7-i támadása tört meg, amelynek során 1200 civilt öltek meg és további 250 embert elraboltak a terroristák.

A Hezbollah egy éve ágyúzta Izraelt, szolidaritásként a gázai palesztinokkal, akiket izrael letámadott, az okber hetediki galád terrortámadás miatt. Mindkét, az Egyesült Államok és mások által terrorista csoportnak tartott szervezet, vagyis a Hamász és a Hezbollah is azt állítja, hogy céljuk a zsidó állam elpusztítása. Izrael nemcsak csapatokat küldött Dél-Libanonba, hanem megölte vagy megsebesítette a csoport legfelsőbb vezetőit, valamint számos rakétakilövőt és rakétatárolót felszámolt.

Régóta jósolták, hogy ha Izrael megtámadja Iránt, a Hezbollah több ezer nagy hatótávolságú rakétát lő ki Izrael lakossági központjaira hetekig, súlyos károkat és halált okozva. A Hezbollah viszont eddig csak egy maroknyi ilyen rakétát tudott kilőni. Mivel a Hamasz milíciája is erősen leépült, a fenyegetés jelentősen csökken. A Hamász elleni izraeli háborúban mintegy 42 000 gázai halt meg a Hamász illetékesei szerint, akik nem tesznek különbséget harcosok és civilek között. Ezenkívül a part menti sáv nagy része rommá vált.

Az Egyesült Államok és más hatalmak megpróbálják helyreállítani Libanon hadseregét és politikai struktúráját, és elmozdítani a Hezbollahot az izraeli határtól. Abban is reménykednek, hogy a Hamasz által még mindig fogvatartott mintegy 100 izraeli túszt haza tudják juttatni, és intézkednek Gáza újjáépítéséről és kormányzásáról.

Izrael korlátozott szombati reakciója felgyorsíthatja ezeket a folyamatokat, beleértve az Egyesült Arab Emírségek és más Öböl menti országok bevonását Gáza újjáépítésébe, ha sikerül elérni a tűzszünetet. Valószínűleg a november 5-i amerikai elnökválasztásig nem sok jelentősége lesz most – és Izrael következő lépései valószínűleg attól függnek, hogy Donald Trump vagy Kamala Harris nyer majd a választáson.