Kilábalásra vár a hazai piac

Összességében mérsékelt sikerrel zárultak Budapesten az őszi festményárverések, de egyes remekművekért a válság előtti időkre emlékeztető küzdelem alakult ki. A vevők óvatossága azonban egyértelműen tükröződött a közepes és alacsony árfekvésű tételek iránti csekély érdeklődésben, és abban is, hogy jó néhány neves festmény – a magas induló ár miatt – gazdátlan maradt.

Az érdeklődés ingadozása Virág Judit vasárnap esti árverésén is jól látszott. Az összleütési érték bő 300 millió forintra rúgott, és így körülbelül 20 százalékkal haladta meg az induló összeget. Ez – különösen a többi cég őszi festményárveréseinek eredményét figyelembe véve – kiemelkedő sikernek számít, és a nagy értékű festmények zöme is kiválóan szerepelt. Réth Alfréd Párizsi fűszerkereskedés című művéért 10-től 32 millió forintig tartott a küzdelem, és Fényes Adolf, Ámos Imre, Csernus Tibor, Ziffer Sándor, Czigány Dezső, Vaszkó Ödön, Aba-Novák Vilmos, Márffy Ödön, Mattis Teutsch János, Szőnyi István 4–10 millió közötti kikiáltási árú képei is általában másfél-kétszeres emelkedést értek el. Az alacsonyabb árkategóriában is gyakoriak voltak a látványos küzdelmek: Poll Hugó Mediterrán tengerpartja 160-ról 750 ezerre, Aba-Novák Vilmos Mózes vizet fakaszt című akvarellje pedig a rajztechnikát tekintve is alacsony, 340 ezres indulásról „festményárba”, egészen 5,5 millió forintra emelkedett. Ugyanakkor több jelentős tétel árát is sokallták az árverés résztvevői, így nem talált vevőre például Lotz Károly Zene című allegóriája (kikiáltási ár: 7 millió), valamint Batthyány Gyula, Szőnyi István, Vaszary János egy-egy képe (12, 7, 12 millió).

A Kieselbach távolmaradása miatt a festményaukciós mezőny ezüstérmesévé avanzsált Abigail Galéria gyakorlatilag minden nagyobb értékű képen túladott szeptember 27-i árverésén, ám az összforgalom így is elmaradt a kikiáltási összegtől. Vaszary János Dunakorzója 18 után 24 millióért, Czóbel Béla Francia faluja 5,5 után 6,5, Perlrott Csaba Vilmos Hidak a Szajnán című vászna 8,5 után 11 millióért talált gazdára. A Belvedere Szalon egy nappal korábban rendezett árverésének legmagasabbra taksált tételéért, Gruber Béla A 644-es uszály című pasztelljéért sokallták a vevők a 3,8 millió forintos induló árat, így Modok Mária szentendrei látképe vitte el a pálmát (2,2/2,8 millió). A Polgár Galéria október 8–9-i aukciósorozatán a szőnyegek, ékszerek és műtárgyak jobban szerepeltek, mint a 120 tételnyi képanyag, de a legértékesebb régi és klasszikus modern festmények gazdát cseréltek, általában nem is kikiáltási áron.

A műkincspiac gyengesége leginkább a Nagyházi múlt keddi festmény-kamaraárverésén, illetve a Ferenczi és a Pintér vegyes profilú aukcióin érződött. A Balaton utcában a 290 festménynek és grafikának csupán harmada talált gazdára, általában pár százezer forintos áron. A Pintér Aukciósház – amely csökkentett jutalékkal igyekezett kedvezni mind beadóinak, mind vásárlóinak – csupán 14 százalékos leütési arányt ért el október 7-én, a Ferenczi és társainál pedig a szeptember 17-én kalapács alá vitt másfél száz képből mindöszsze négyre volt jelentkező. A cég előző napi dizájnárverése ennél jóval sikeresebb volt: a tételek körülbelül negyede cserélt gazdát, néha nem is alapáron.