Legszebbek és legdrágábbak

Amikor a piac gyengélkedése miatt nem születnek látványos rekordok az árveréseken, akkor is el lehet érni, hogy a „legekről” szóljon a műkereskedelmi, művészeti élet. Ezt bizonyítja a Virág Judit Galéria múlt héten nyílt és november végéig látogatható tárlata, amely a két galériatulajdonos, Virág Judit és Törő István válogatásában mutatja be a 19–20. századi magyar festészet 121 „legszebb” alkotását.

A bevallottan szubjektív válogatásban egymás mellett láthatunk az elmúlt évek aukcióiról ismert képeket, illetve olyan klasszikusokat, amelyek a Magyar Nemzeti Galéria (MNG) állandó kiállításán, szakkönyvek, albumok tucatjaiban szerepelve nemzedékek óta meghatározzák a magyar művészetről alkotott képet. Igaz, az összkép csak a kiállítás alkalmából kiadott reprezentatív albumban teljes, hiszen a múzeumi darabok egy része mérete vagy más rangos kiállításon való szereplése miatt nem utazhatott a Falk Miksa utcába. A falakon látható anyag azonban így is parádés, és minden eddigi kiállításnál jobban demonstrálja azt, hogy a hazai művészettörténetnek a múzeumi, illetve a magántulajdonban lévő anyag egyformán fontos pillérét alkotja.

A hazai aukciós toplista csillagai közül a galéria felvonultatja Munkácsy Mihály Poros út I. című képét, amely mind a 2003-as árverési eredményét, mind a szakma és a közvélemény értékítéletét tekintve az abszolút csúcskategóriába tartozik. Nagyon sok olyan magántulajdonú képpel is találkozunk azonban a 121 legszebb mezőnyében, amely a 10-20 vagy akár a néhány millió forintos leütési árával a toplista közelébe sem kerülhet. Ilyen egyebek mellett Koszta József Párizsi kirakat (6,5 millió, 2002), Anna Margit Táncosnők (4,8 millió, 2003), Mészöly Géza Balatoni fürdőház (17 millió, 2006) vagy éppen Barcsay Jenő Állvány ablak előtt (16 millió, 2002) című alkotása.

Hogy mennyire nem az árverési eredmény volt a meghatározó szempont a válogatásnál, azt bizonyítja például az, hogy a toplista egyik sztárjától, Gulácsy Lajostól az MNG tulajdonában lévő Varázsló kertje és Rózsalovag, valamint a pécsi Janus Pannonius Múzeumban látható Az ópiumszívó álma mellett a magángyűjteményben lévő, de az aukciós piacon soha nem szerepelt Dal a rózsatőről került bele a válogatásba. Mindez a leütési árak értékmérő szerepének relatív voltát támasztja alá; a kereslet-kínálat meghatározta piaci viszonyok, a divat és számtalan más szubjektív tényező miatt nem szabad összetéveszteni egy-egy alkotás forintban kifejezett értékét az eszmeivel.