Nem lát előre a magyar

Nem javult jelentősen a pénzügyi tudatosság, sőt sokan a válság hatására sem fordítanak nagyobb figyelmet a megtakarításaikra – áll az Aranykor Pénztárcsoport által végzett felmérésben, amely a lakosság pénzügyi tudatosságát és a nyugdíjcélú megtakarításokkal kapcsolatos tájékozottságát vizsgálta.

A CIB Bank partnereként működő csoport kutatásának célja az volt, hogy kiderüljön: a válság hatására tájékozottabbá, tudatosabbá váltak-e az emberek a nyugdíjcélú megtakarítások terén.

Az ötszáz fő részvételével végzett kérdőíves vizsgálat eredményei vegyesek, kiderült például, hogy legtöbben a krízis hatására sem változtattak megtakarítási szokásaikon: a válaszadók 59 százaléka mindent változatlanul hagyott, míg 24 százalék biztonságosabbnak ítélt megoldásokat keresett, de viszonylag sok megkérdezett, a felmérésben részt vettek 13 százaléka mondta, hogy egyáltalán nincs megtakarítása.

Arra a kérdésre, hogy milyen nyugdíjcélú megtakarításokat ismernek, bár sokan említették a nyugdíjpénztárakat és a nyugdíj-előtakarékossági számlát, olyan megtakarítási formákat is megneveztek, amelyek nem nyugdíjcélúak, ilyen például az életbiztosítás vagy a betétek.

Ahogy Kulyassa Krisztina, az Aranykor Pénztárcsoport ügyvezetője elmondta: „Természetesen jó, hogy az emberek ismerik ezeket a lehetőségeket is, azonban fontos figyelembe venni, hogy vannak kifejezetten nyugdíjcélú szolgáltatások, amelyeket az erre optimalizált paraméterek szerint alakítottak ki, és kedvezőbb feltételeket biztosítanak, mint más konstrukciók, többek között jelentős adókedvezményekkel támogatottak.”

A válaszadók 87 százaléka tisztában volt a magánnyugdíjpénztár két legfontosabb ismérvével, vagyis azzal, hogy a pályakezdőknek kötelező, valamint a munkáltató a kötelező nyugdíjjárulék 8 százalékát utalja erre a számlára. Az önkéntes nyugdíjpénztár három legfontosabb adottságát viszont – 30 százalékos adókedvezmény, tíz év után a hozam adómentesen felvehető, a havi megtakarítás mértéke az egyéni igényekhez igazítható – már 22 százalék nem ismerte.

 Egy további kérdésre adott válaszokból kiderült, hogy a pénztártagok 69 százaléka saját bevallása szerint a válság idején sem tudott nagyobb figyelmet fordítani nyugdíjpénztári megtakarításaira. Ennek ellenére 77,28 százalék értesült a múlt év hozamcsökkenéséről, de arról már csak a válaszadók harmada tudott, hogy az idén már pozitív hozamokat értek el a kasszák. „Az eredmények alapján összességében elmondható, hogy a megtakarítási lehetőségek és az ezzel kapcsolatos aktualitások, változások a válság ellenére sem kapnak nagyobb figyelmet.” – hangsúlyozta Kulyassa Krisztina.

„A pénzügyi kultúra fejlődését bizonyítja, hogy a kisbefektetők a második és harmadik negyedévben jelentős értékben adtak el részvényeket, amelyeket a tőzsdék mélyrepülése idején, jóval olcsóbban vettek.” – mondta Vízkeleti Sándor, a társaság vezérigazgatója.

„A pénzügyi kultúra fejlődését bizonyítja, hogy a kisbefektetők a második és harmadik negyedévben jelentős értékben adtak el részvényeket, amelyeket a tőzsdék mélyrepülése idején, jóval olcsóbban vettek.” – mondta Vízkeleti Sándor, a társaság vezérigazgatója. -->