Védőháló nélkül a föld felett?

Szinte napra pontosan egy éve annak, hogy – hazánkhoz hasonlóan – Ukrajnának is roppant komoly, 16,4 milliárd dolláros hitelt ítélt meg a Nemzetközi Valutaalap (IMF). A mentőöv célja az volt, hogy a kormányzat munkáját segítve megőrizze és erősítse a bizalmat, valamint helyreállítsa a gazdasági és pénzügyi stabilitást. Minderre égető szükség is volt, mivel Ukrajnában is komoly gondokat okozott a likviditási válság és a nyersanyagárak, főként az acél árának csökkenése. Ehhez társult még a köztudatba „gas wars” néven bevonuló, évente ismétlődő orosz–ukrán vita is, amely Ukrajna stratégiai gáztranzit-pozíciójánál fogva egész Európa szempontjából kulcskérdés. S végül, de nem utolsósorban ukrán leánybankjaikon keresztül a közép- és nyugat-európai bankok is rengeteg szállal kötődnek az országhoz.

Ukrajnát tehát nem szabad hagyni elsüllyedni. Az igen komoly hitel ellenére azonban az ukrán gazdaság romokban áll. A Világbank vezető közgazdászának, Ruslan Piontkivskynek október végi ismételten megerősített előrejelzése szerint az ország bruttó hazai terméke (GDP) 2009-ben 15 százalékkal csökken, ugyanakkor felfelé módosította a 2010-es GDP-növekedési előrejelzését a korábbi 1 százalékról 2,5-re. Ez utóbbiak mögött elsősorban az áll, hogy a világgazdaság talpra állásával az ország exportlehetőségei is javulhatnak, s ez pozitív hatást gyakorol a GDP-re. A helyzetet tovább nehezíti a magas infláció, amely 2009-ben az előrejelzések szerint akár 14, 2010-ben pedig még mindig 11 százalékos lehet. A Világbank úgy véli, hogy a költségvetési hiány jelenti továbbra is a fő problémát a makrogazdasági stabilitás szempontjából, mivel jelentősen csökkent az adófizetési hajlandóság az országban. Ezért mihamarabb szükség lenne egy kiegyensúlyozott költségvetésre, ahol a kiadási oldalt jelentősen meg kell nyírni, mivel a kiadások még mindig nagyon magasak, illetve a szintjük alábecsült. A költségvetési hiány 2010-re megcélzott GDP-arányos 4 százalékos szintje megszorítások nélkül elérhetetlen, sőt ha nincs változtatás, akkor 8 százalékra nőhet, és ez komoly kockázatot hordoz az ország finanszírozhatóságának szempontjából.

De az igazi pofon csak most hét végén érkezett, amikor az IMF bejelentette, felfüggeszti együttműködését Ukrajnával, mivel annak hatóságai, politikai képviseleti szervei nem hajlandók, illetve nem képesek teljesíteni a velük kötött megállapodás legelemibb feltételeit sem. A nemzetközi szervezet szerint az érdemi tárgyalások legközelebb az elnökválasztás után, azaz január végén kezdődhetnek újra. Vagyis az IMF-hitel a hónapban esedékes 3,8 milliárd dolláros részletét Ukrajna már nem kapja meg, mivel szembement az IMF akaratával, és keresztülvitte a 20 százalékos minimálbér-emelést.

Románia a másik ország, amellyel az IMF példát statuált. A készenléti hitelcsomagból esedékes 1,5 milliárd dolláros részletet itt sem folyósítják, amíg nem alakul stabil kormány Bukarestben. Csakhogy míg Romániát az IMF döntése valóban igen kellemetlenül érinti, addig Ukrajna esetében felemás a helyzet. Az ország esete példázza, hogy országszinten is működik a „too big to fail” elmélet, hiszen az EU gyorsan összekovácsolt egy 610 milliós hitelcsomagot, amelyet az ország szinte feltételek nélkül lehívhat, valamint a közel 500 millió dolláros orosz gázszámlát végül Ukrajna IMF-nél vezetett SDR-keretéből fizették ki.

Ahogyan azt a fenti események is példázzák, 2007 őszével egy olyan új időszámítás vette kezdetét, ahol minden és még annak az ellenkezője is megtörténhet. A befektetők a saját bőrükön tapasztalhatták a nem várt hatalmas mélyrepülést és az ezt követő fiskális és monetáris gazdaságélénkítés hajtotta – jelenleg V alakúnak vélt – szárnyalást. Eközben kevesen tudtak nagy vagyonokat keresni, mert a többség vagy túl későn szállt ki, vagy az emelkedésbe kevés hitet vetve megkésve szállt vissza. Természetesen vannak kivételek, hiszen válságok idején lehet a legnagyobb vagyonokat felhalmozni (és elveszíteni), de a befektetők többségének egyre égetőbb szüksége van az abszolút hozamú befektetési alapokra, amelyek célja, hogy minden piaci körülmény között pozitív és a kockázatmentes hozamot meghaladó eredményt érjenek el. A total return szemléletet követő alapok között is van lehetőség a finomhangolásra, a kockázat/hozam tekintetében a számunkra legmegfelelőbbet kell kiválasztanunk. A kiválasztott alap lehet egy nagyon alacsony kockázatot reprezentáló Ózon tőkevédett származtatott alap, vagy az Európai Központi Bank irányadó kamatrátájával versenyző, euróban denominált EuroExpress, egy közepes kockázatú MoneyMaxx vagy Smart Money alap, vagy az egyre kockázatosabbnak számító származtatott Atticus Alfa, ill. ennek nagytestvére, az Atticus Vision is.

Tájékoztatás

Az alapok múltbeli teljesítménye nem nyújt garanciát a jövőbeli hozamok nagyságára. Jelen elemzés nem minősül ajánlattételnek vagy befektetési tanácsadásnak. A befektetés részletes feltételeit az alap tájékoztatója tartalmazza, mely a mindenkor érvényes kondíciós listákkal együtt megtalálható a forgalmazási helyeken. A befektetési alap forgalmazásával (vétel, tartás, eladás) kapcsolatos költségek az alap kezelési szabályzatában és a forgalmazási helyeken megismerhetők.

A szerző az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő vezető termékmenedzsere