Védené a befektetőket az EU

Hamarosan rövid, közérthető formában is tájékozódhatnak az ügyfelek egy-egy befektetési termékről – egyebek között ez hangzott el tegnap a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), a Befekte-tési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) és a CFA Society of Hungary közös konferenciáján. Az európai befektetési alapokhoz ugyanis az UCITS IV. (átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozások) direktíva szerint ki kell majd adni egy úgynevezett KID-et (key investor information do-cument), vagyis a befektetők számára kulcsfontosságú informá-ciókat tartalmazó egy-két oldalas dokumentumot a szolgáltatásról. A befektetési alapoknál jelenleg kiadott tájékoztatók és rövidített tájékoztatók ugyanis sokszor a száz oldalt is meghaladják, így viszonylag kevés befektető rágja át őket.

Az unió által tavaly nyáron elfogadott UCITS IV. irányelvet 2011 közepéig kell a tagállamoknak hatályba léptetni. A direktíva célja a befektetők jobb tájékoztatása mellett az uniós befektetésialap-piac hatékonyságának növelése – közölte a rendezvényen Straub Dániel, az Andrékó Kinstellar Ügyvédi Iroda szakértője. A szabályozó egyebek között megkönnyítené az alapok regisztrációját az EU-ban, az alapok mellett a jövőben az alapkezelők is kaphatnának útlevelet, és a különféle országokban lévő befektetési alapokat is össze lehetne vonni.

Az irányelv gyakorlati hatásairól szólva Harmath András, a Budapest Alapkezelő üzletágvezetője elmondta: a direktíva a nemzetközi pénzügyi intézményeket arra sarkallhatja, hogy egy központban vonják össze vagyonkezelési tevékenységüket, miközben a helyi értékesítési csapatok szerepe nő. A befektetési alapok határokon átnyúló összevonását azonban csak az euró bevezetése gyorsíthatja fel, a különböző devizákban denominált termékeket ugyanis nehéz egyesíteni. A határokon átnyúló alapösszevonásnak az a legfőbb előnye, hogy a konstrukciók így könynyebben elérhetik a hatékony portfóliókezeléshez szükséges vagyontömeget.

A hazai befektetési alapok zöme egyébként nem tartozik az UCITS körébe, Magyarországon csak néhány európai alap van ugyanis az OTP Alapkezelőnél és a Budapest Alapkezelőnél. (Ezzel szemben hazánkban több mint ezer külföldi UCITS-alapot regisztráltak, amelyekben mintegy 1100 milliárd forintnyi vagyon van.) Az UCITS irányelvnek nem megfelelő alapokat is szabályozná azonban az unió az alternatív befektetési alapkezelőkre vonatkozó irányelvvel, amelynek a megszövegezése jelenleg is tart. Az első körben a hedge fundokra és kockázatitőke-alapokra tervezett direktívát menet közben kiterjesztették az ingatlanalapokat és más, az UCITS szabályainak nem megfelelő konstrukciókat kezelő cégekre is, a jelenlegi tervek szerint csak az egészen kicsi, 100 millió eurónál kisebb vagyont kezelő cégek mentesülnének alóla. „Magyarországon a piac 90 százaléka alternatív befektetésnek fog minősülni, és az alapkezelők 60-70 százaléka tartozik majd a direktíva alá” – mondta a konferencián Temmel András, a Bamosz főtitkára.

Szintén szorosabb szabályozás alá vonná az EU a strukturált és csomagolt lakossági befektetéseket. A most készülő direktíva hatálya alá tartoznának egyebek között a befektetési alapok, a strukturált értékpapírok, a befektetési egységhez vagy indexhez kötött életbiztosítások és a strukturált bankbetétek – utóbbiakra például jelenleg semmiféle uniós szabályozás nincs – közölte az eseményen Sudár Gábor, a PSZÁF osztályvezetője. Az ilyen termékek esetében is előírnák a KID elkészítését a fogyasztók számára. HB

A szövetség tegnapi konferenciáján elhangzott, hogy bár a GIPS szabványainak megfelelő vagyonkezelők előnyt élvezhetnek az intézményi befektetőkért folyó versenyben, Magyarországon mégis kevesen vállalják a hitelesítést, mindössze két társaság, az Aberdeen (korábban Credit Suisse) és a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő tett így.

Ennek egyébként valószínűleg az is oka, hogy az intézményi vagyonok oroszlánrészét már leosztották: a nyugdíjpénztárak többsége mögött valamilyen biztosító vagy bank áll, így kevés vagyonkezelői pályázat van.

A szövetség tegnapi konferenciáján elhangzott, hogy bár a GIPS szabványainak megfelelő vagyonkezelők előnyt élvezhetnek az intézményi befektetőkért folyó versenyben, Magyarországon mégis kevesen vállalják a hitelesítést, mindössze két társaság, az Aberdeen (korábban Credit Suisse) és a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő tett így.

Ennek egyébként valószínűleg az is oka, hogy az intézményi vagyonok oroszlánrészét már leosztották: a nyugdíjpénztárak többsége mögött valamilyen biztosító vagy bank áll, így kevés vagyonkezelői pályázat van.-->