Befektetési alapok előnyben

Történelmi mélypontra, 5,75 százalékra süllyedt tegnaptól a magyarországi alapkamat, és ez egyre izgalmasabbá teszi a befektetők számára a befektetési alapokat – mondják a lapunknak nyilatkozó szakértők. 2008 második és 2009 első felében a piaci pánik és a korlátlan állami garanciával biztosított bankbetéteken kockázatmentesen elérhető magas reálkamat miatt még a befektetők többsége a betétet választotta, mostanra viszont fordult a trend. A bankok az alapkamat csökkenésére reagálva folyamatosan mérséklik a lekötések rátáit, az ügyfelek pedig egyre inkább hajlanak arra, hogy több-kevesebb rizikót vállalva befektetési alapokat válasszanak – mondja Cserháti András, az Aegon Magyarország Befektetési Alapkezelő vezető termékmenedzsere.

A folyamat már megindult, januárban a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adatai szerint több mint 94 milliárd forint áramlott a befektetési alapokba, de már a megelőző hónapok mérlege is pozitív volt a vagyongyűjtés szempontjából. „Főleg a pénzpiaci és kötvényalapokba áramlott sok pénz, miután a bankbetétek kamata leesett” – mondja Pillár Zsolt, a Generali Alapkezelő befektetési igazgatója, aki szerint ez a tendencia az idén is folytatódik.

Az alapok iránti növekvő érdeklődés láttán az alapkezelők egyre több új konstrukciót indítanak el, az idén a pénzügyi felügyelet már kilenc befektetési alap meghirdetését, illetve nyilvántartásba vételét engedélyezte. „A kockázatvállalási kedv alacsony, így továbbra is népszerűek maradnak a tőke- és hozamvédett alapok” – mondja Vízkeleti Sándor, a Pioneer Alapkezelő elnök-vezérigazga-tója. A Pioneer versenytársai is hasonlóan vélekedhetnek, ugyanis a mostanában indult konstrukciók között is főleg ezek az alapok dominálnak. Egyebek között az OTP, a K&H és az MKB Alapkezelőnél is rajtolt egy vagy több garantált alap. Az alacsony kockázatú, többéves futamidejű alapok iránti fokozott érdeklődést a Pioneer is próbálja kihasználni, ezért hamarosan indít egy hároméves lejáratú garantált alapot, emellett egy ötéves futamidejű konstrukción is gondolkoznak, hogy a kliensek maximálisan ki tudják használni a hosszú távú befektetési szerződéseken (tbsz) elérhető adókedvezményt. A Pioneernál ugyanis úgy tapasztalják, hogy a többéves futamidejű garantált alapok befektetési jegyeit előszeretettel vásárolják az ügyfelek tbsz-re. Az OTP Alapkezelő is folyamatosan indít majd garantált alapokat.

Az Aegonnál viszont nem hisznek a garantált konstrukciókban, az alapkezelő az idén inkább a kelet-közép-európai régióra koncentráló részvényalapokat, származtatott kötvényjellegű alapokat, illetve ingatlanfejlesztő cégek részvényeibe fektető konstrukciókat tervez. A Pioneernál ázsiai, latin-amerikai és európai feltörekvő piacokba invesztáló alapok alapja termék készül, amely várhatóan áprilisban indul el. A forintalapú, ám luxemburgi alapokra épülő konstrukciót egyébként azért hozza a cég, hogy a piacok iránt érdeklődő ügyfelek a tbsz-re is megvásárolhassák ezeket a befektetési alapokat, a tbsz-re ugyanis csak forintalapú befektetéseket gyűjthetnek az ügyfelek.

A lakossági befektetők körében egyébként a részvényalapok iránt szerény az érdeklődés, a Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatai szerint például tavaly év végén kevesebb mint 50 milliárd forintjuk volt a háztartásoknak ilyen befektetésben. Komolyabb sikert jósolnak viszont a szakemberek az abszolút hozamú alapoknak. Az Aegonnál már hat ilyen alap van, úgyhogy újabb indítását nem tervezik, a Generalinak szintén vannak ilyen konstrukciói, a Pioneer ezzel szemben fontolgatja egy olyan luxemburgi alapokra épülő befektetési termék magyarítását, amely képes nagyon gyorsan csökkenteni és növelni a részvénykitettséget, ha a piaci árfolyamok megkívánják. HB

Növekvő állományok

Az államkötvények állománya 12 330 milliárd, a kincstárjegyeké pedig 2145 milliárd forintot tett ki tavaly év végén – közölte az MNB. Az állampapírokból a külföldieknél 6219 milliárd, a pénzügyi vállalatoknál 7207 milliárd, a háztartásoknál 744 milliárd forintnyi volt. A tőzsdei részvények kapitalizációja tavaly év végén 5685 milliárd forintra nőtt. Ebből a külföldieknél 4140 milliárd, a nem pénzügyi vállalatoknál 503 milliárd, a pénzügyi vállalatoknál 470 milliárd, a háztartásoknál 315 milliárd forintnyi volt. A befektetési jegyek állománya az év végén 3099 milliárd forintra gyarapodott. A háztartásoknál 1714 milliárd, a pénzügyi vállalatoknál 1060 milliárd, a nem pénzügyi vállalatoknál pedig 233 milliárd forintnyi befektetési alap volt. Az állomány az utolsó negyedév során a tőkebeáramlás miatt 204 milliárd forinttal, az átértékelődés miatt pedig 26 milliárd forinttal nőtt. VG