Bútorritkaságok és üvegikonok

Az elmúlt évekhez hasonlóan most is komoly és változatos műtárgyanyaggal és szerényebb színvonalú képválasztékkal rukkol elő kora tavaszi aukcióján – kedden és szerdán – a Nagyházi Galéria. A komolyabb festményeket, szobrokat május végi, háromnapos árveréssorozatára tartogatja a Balaton utcai cég.

A holnap 17 órától kalapács alá kerülő mintegy háromszáz festmény és grafika között zömmel kevésbé ismert 19–20. századi alkotók néhány tízezer vagy 100-200 ezer forintról induló munkáit találjuk. Az izgalmasabb tételek között említhetjük a 203. számú Tornyai-képet (Utcarészlet alakkal, kikiáltási ár: 260 ezer forint), Nagy István Székely táj című szénrajzát (251., 240 ezer), Iványi-Grünwald Béla Árkádiai táj című színezett litográfiáját (193., 36 ezer) vagy Járitz Józsa (108., 120 ezer) és Mácsai István (157., 80 ezer) egy-egy festményét.

Szerdán 363 tételnyi bútor, néprajzi és egyéb művészeti tárgy kerül sorra. A bútorok között olyan komoly ritkaságokat is találunk, mint például a 11. számú, 1780 körül készült osztrák tálalószekrény, amelynek diófa borítását négyféle fából készült intarzia tarkítja (4,4 millió forint). Nagyjából hasonló korú és származási helyű a 8. számú tálaló, ám ennek kivitelezése sokkal egyszerűbb, és ennek köszönhetően mindössze 2,2 milliót kér érte a galéria. Egymillió forint alatt is találunk kiváló régi bútorokat: az aukciót indító, négyszáz éves északolasz kelengyeláda például 850 ezer, a 2. számú, 16. századi erdélyi „kamarás” (fiókos) asztal 550 ezer, a 13. számú, szakrális jelenetekkel festett 18. századi német láda pedig 600 ezer forintról várja az ajánlatokat. Szeceszsziós tálaló, százéves amerikai vaskályha, tükrök, ruhásszekrények, vitrinek, kisbútorok, festőállványok és kandallóórák sora vár gazdára.

A néprajzi tárgyak között gyönyörűen faragott támlájú dunántúli székek (22., 88–90., 38–44 ezer), habán, erdélyi, hucul és más kerámiák, magyar és közép-európai üvegtárgyak követik egymást. A 107–131. tételszám különböző erdélyi műhelyekben (Szamosújvár, Füzesmikola stb.) készült üvegikonokat takar. Ezek a tárgyak az 1998-ban elhunyt barcasági születésű karmester, Erich Bergel hagyatékából származnak – az ő gyűjteményének egy jelentősebb, nyolcvan ókori tárgyat, erdélyi ónedényt és kerámiát tartalmazó része 2007 októberében már szerepelt a Nagyházi árverésén. A színpompás 19. századi népi üvegikonok kikiáltási árai 24–80 ezer forint között vannak.

Kiváló anyagot vonultat fel az aukciósház régi erdélyi kályhacsempékből is. Találunk például egészen régi, 1700 körül készült, nagyméretű, mázatlan székelyföldi példányokat: a 293. számú madaras csempe 36 ezer, az oszlopok között gazdag virágornamentikát tartalmazó 295. tétel pedig e tárgykategóriában kiemelkedően magas, 90 ezer forintos árról indul. Hasonló korú, ám kisebb szász csempékért már 20 ezer forint körül harcba szállhatunk, és a nagyjából kétszáz éves, csillámos cserépből készült kalotaszegi darabok kikiáltási ára is e körül alakul. Az aukciót magyarországi borotvatokok és különböző néprajzi, iparművészeti érdekességek – például egy tízdarabos, kovácsolt vas mozsártörő-kollekció (359., 60 ezer) – zárják.

Az Iparművészeti Múzeum művészettörténésze, Balla Gabriella által írt kötet három és fél száz fotóval illusztrálva mutatja be Közép-Európa három legjelentősebb, császári alapítású fajanszmanufaktúrájának a történetét és a keresett „hungarikummá” vált edények típusait, díszítését.

Az Iparművészeti Múzeum művészettörténésze, Balla Gabriella által írt kötet három és fél száz fotóval illusztrálva mutatja be Közép-Európa három legjelentősebb, császári alapítású fajanszmanufaktúrájának a történetét és a keresett „hungarikummá” vált edények típusait, díszítését.-->